Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1936
193' akar emelkedni elbizakodott ember az. A hybris nagy bűn, mert előbb-utóbb önistenítéshez vezet. Isten elég hatalmas ahhoz, hogy ezen a ponton elvegye az embertől azokat az értékeket, amelyek ezt a bűnt táplálják benne. Ha kell értelemnélküli állattá teszi scsak amikor ismét felfelé tekint (31 v.), amikor megalázza magát, akkor adja vissza értelmét. Nebukadrezár esztelenségének alapoka az volt, hogy Babilon feletti uralmát magának tulajdonította. Az a hét idő, mely alatt insania zoanthropica-ban szenvedett, meghatározhatatlan, kb. hét esztendőnek felel meg. Egy ékírásos szövegben Nebukadrezár, helyesebben Nabonaid, a maga értelemnélküliségét így írja le: „mi az én vétkem, ezt kérdem én; mi az én bűnöm, így panaszkodom én ; ökör vagyok és füvet eszem ; juh vagyok és pázsitot tépek." 1 8 — Hasonló alapgondolat uralja a Belsassar lakomájáról szóló elbeszélését (20—24). Amikor a pogány Isteneket dicsérve, a jeruzsálemi templom szent edényeit s azzal a Jahveh kultuszát megszentségtelenítő király mulatozása a tetőpontra hág, egy emberi kéz a királylyal szembenlévő falra felírja az elvettetéséről szóló, megmásíthatatlan isteni végzést. Dániel a szavakat aram dialektusban olvassa: „m cné, m cné, t eqél, ufarsín." Az egész kifejezés így aram súlynevekből összeállított talány-, vagy varázs-formula volt, amelyet a pénzzel való nyerészkedésnél mondogattak. M cné = participium passivum az aram m enáh (számol)-ból; a második m ené status absolutusa az arab manjali (mine = érc, súly) szónak. T eqél status absolutus az arám tiglá-ból (héberben megfelel neki a séqel = súly, ércpénz). Parsín pluralisa a parsu (rész) szónak (jelenthet súlyt is, pénzt is.) Ha egy mondattá összefoglaljuk, az egész kifejezésnek ez lesz az értelme: „Számoltatik egy mine, egy sekel és egy rész, azaz félmine." A babilóniai bölcsek azért nem tudták megfejteni az írást, mert számokban volt adva a szavak értelme. Dániel a megfejtésnél a szavaknak ezt a jelentését az írás céljának megfelelően módosította. A második helyen álló m ené valóban lehet participium passivum, a t eqel, ha csak a radikálisokat tekintjük, hangozhat teqil (megmérve)nek, de származhat a qalál gyökből, hangzása ekkor téqal, jelentése: „könnyű vagy" s végül a prs (széttör, széttép, feloszt) part. passivummal p eris-nek is olvasható. Ebben a változatában a mondat így alakul: „megszámlálván, megszámlálta" (t. i. Isten a te napjaidat), megmérettél (s ugyanez a szó más formában: könnyű vagy), széttöretett ( t. i. a te országod.) A szöveg szerint Belsazar Nebukadrezarnak a fia és utóda. A király lisztáról azonban hiányzik ez a név. Mivel Nebukadrezárt (605—562) Evil-merodák (Amil-Marduk 561—559), őt pedig Nirgalsussur (Neriglisszár 559—556) kö1 8 A. Jeramias: Das Alte Testament ím Lichte des Altén Orients. Leipzig, 1926. 3. kiad. 629. o.
