Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1935

/ 187 ika mathematikai kutatási módszerében minden fijnségnek megfelel egy függvény, vagy egy difíerenyenlet. A természeti jelenség mint mathematikai probszerepel; egy bizonyos állapot megfelel egy egyenletyvagy egyenletrendszernek s ennek a mathematika mód/ivel való megoldása adja a jelenség megoldását. A meg/s módjának megtalálása azután a mathematika dolga, /n minden egyenletet tud a mathematika sem megoldani Agy sok fizikai kérdésre nem tud feleletet adni. Tény az,, /ogy a fizikai problémák mathematikával való megoldása a mathematika fejlődéséhez legalább annyival hozzájárult, mint a mathematika saját problémái. Bárki jogosan kérdezheti, hogy a két vizsgálati módszer közül melyik a fontosabb, a fizikára értékesebb? Mikor a mult század végén a mathematikai kutatási módszer a fizikában teljes diadalra jutott, mikor eddig sohasem képzelt eredményeket produkált, nem egy mathematikus hangoztatta büszkén, hogy nincs természeti jelenség,, nincs erő, nincs napfény, nincs világmindenség, csak kordináta rendszerek és differenciál egyenletek vannak. A valódi fizikának ez nem lehet álláspontja!! Csak azok a mathematikai eredmények értékesek a fizikára nézve, amelyeknek megfelelő jelenség valóban megvan, amely eredményeket a kísérletek igazolnak. A mathematikai módszer fontos és értékes, mert átfogóbb és aránylag könnyebben kezelhető, de eredményei értéktelenek, ha nincs mögötte a valóság. A mathematikai módszer csak pontosan definiált alapfogalmakkal dolgozhatik, az alapfogalmak éspedig a helyes alapfogalmak kialakulásához tapasztalat, tehát megfigyelés, vagy kísérlet szükséges. A fizika fejlődése azt mutatja, hogyha valami új, a fizika eddigi ismereteitől eltérő jelenségcsoport bukkan fel, először fáradságos és hosszú megfigyelési és kisérletsorozatokat végeztek el s miután az alapfogalmak és alaptétélek elegendő tapasztalati anyagra támaszkodva pontosan definiáltattak, indultak meg a mathematikai vizsgálatok. Csak hogy néhány példát említsünk, így történt ez az indukció felfedezésénél, az elemek periodusos színképi vizsgálatánál stb. Az első később aztán a gyakorlati élet számára hozott nagyértékű találmányokat, az utóbbi pedig a modern atom-elméletnek lett az alapja. Igen nagy előnye azonban a mathematikai úton való vizsgálatoknak a kísérletiek fölött, hogy éppen a mathematika általánosító tulajdonságánál fogva sokkal könnyebben találja meg a fizikus a kapcsolatot az egyes jelenségcsoportok között. Olyan jelenségekről, melyek régebben egymástól teljesen függetleneknek látszottak, éppen a mathematika ré-