Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1935

188" vén tudtuk meg, hogy egy ugyanazon dolognak csak különféle megnyilvánulásai. így történt ez pl. az elektromosság és a fény esetében. De nemcsak egyes jelenségcsoportok, hanem egyes tudományágak között is teremthet kapcsolatot a mathematika, mint pl. a fizika és kémia között. „Eljön talán az idő, mikor a biológiába is bevonul a mathematika a kémia útján." Az alapjelenségek megismerése, az alapfogalmak kialakulása, a mathematikai megalapozás után egy jelenségcsoport részjelenségeinek felkutatására mind a két módszert felhasználhatja a fizikus, Hogy melyik módszerrel ér el nagyobb eredményt, előre nem tudhatjuk. Egyszer kísérleti úton sikerült valamilyen jelenséget felfedezni, másszor elméletileg s a mathematikai kidolgozás, illetőleg a kísérleti igazolás csak később történt meg. így pl. az elektromágneses hullámokra vonatkozó ismeretek elméletileg már a mult század első részében ki voltak dolgozva, az elektromágneses hullámok előállítása és tulajdonságainak kísérleti igazolása csak mintegy 25 évvel később sikerült; vagy pl. a futó elektromos jelenségeket kísérleti kutatás közben fedezték fel, de azt is észlelték, hogy a jelenség egyszer megvan, másszor nincs, az utólagos elméleti vizsgálódás adta meg a magyarázatot. A fizika kutatási módszereinek csak igen nagy vonásokban való ismertetése után befejezésül röviden vizsgáljuk meg, hogy milyen tanulságokat vonhatunk le az elmondottakból a fizika középiskolai tanításával kapcsolatban. A középiskolai fizikatanítás célját a következőkben körvonalazhatjuk. A felsőbb fokon tapasztalati ismeretszerzésen nyugvó tiszta alapfogalmakból kiindulva egységes fizikai világnézetet adni — természetesen a lehetőség hatarain belül — s ezen belül és ezzel együtt helyes fizikai gondolkodásra nevelni. Föntebb említettük, hogy a fizikai alapfogalmak helyes kialakúlásának egyedüli módja a tapasztalati ismeretszerzés, a megfigyelés és a kísérlet. A középiskolai fizikatanításnak, mint alapozó munkálatnak alapjául tehát a kísérletet kell választanunk és pedig úgy a qualitatív, mint a quantitatív kísérletezést. A középiskola felső osztályos tanulói éppen abban a korban vannak, mikor az abstrakciós működési folyamatok megindulnak az emberben s így a kísérletek eredményeiből való fogalomalkotás és ezzel a fizikai gondolkodásmód megindításának és fejlesztésének lehetősége adva van. Nálunk a fizikai tapasztalásnak általánosabban elterjedt módja, hogy a tanulók látják a kísérletet, megfigyelik a jelenségeket s a látottakat igyekeznek eddigi tapasztalataikkal összekapcsolni. A közvetlen tapasztalati ismeretszerzés ebben