Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1935

186" tökéletesítése, az emberi korlátolt megfigyelőképesség által okozott hibák megállapítása és — lehetőleg — kiküszöbölése, a mérésekhez szükséges egységek megállapítása stb. érdekében tettek. A fizikai megfigyelésnek és kísérletnek másik nagyfontosságú szerepe a fizikai fogalom-alkotás folyamatában van. A fogalom-alkotás gondolkodási tevékenység, amely az egyes jelenségek vagy jelenségcsoportok magasabbrendű egységbefoglalását lehetővé teszi. Egy fizikai fogalom pedig akkor tölti be legjobban hivatását, ha minél szorosabb kapcsolatban van a fizikai jelenségekkel, ami csak úgy lehetséges, ha minél több tapasztalati erddményből szűrődik le. A megfigyelés és a kísérlet az alapja minden fizikai fogalomalkotásnak, de az ellenőre is minden fizikai fogalomnak. Semmi sem mutatja ezt jobban, mint a fizikai fogalmak átalakúlása, mikor nem egy, már helyesnek látszó fogalom a pontosabb megfigyelések és kísérleti eredmények után gyökeresen átalakult, sőt el is tünt. A fizikai kutatásoknak másik igen nagy és az utolsó évtizedekben domináló szerepre jutott hatalmas eszköze a mathematika. A mathematikának és fizikának közös forrása van. Azok az alapfogalmak, melyek a mathematika alapját képezik, tulajdonképen a fizikai szemléletből szűrődtek le. Az idők folyamán a mathematika önálló tudománnyá fejlődött, külön utakon haladt, voltak önálló problémái, de mindig szoros kapcsolatot tartott a fizikával. „A fizikai jelenségekben szereplő fizikai hatók qualitativ összefüggése pedig egyenesen rákényszerítette a fizikát a mathematika egyszerű, világos, félre nem érthető kifejezésmódjának igénybevételére." Megfigyelési és kísérleti eredményeinek, törvényeinek, fogalmainak és definícióinak mathematikai alakban való kifejezése az absztrakt vizsgálati módszert tette lehetővé. Hogy a mathematika kutató módszerré váljék, ahhoz annak a fizikai elvnek a felismerése volt szükséges, hogy a természeti jelenségek folytonosan következnek egymás után; a természetben nincsen ugrás, vagy ahogy ezt a fizikusok mondják: „egy bizonyos állapot a reá közvetlenül következőt egyértelműleg meghatározza." A mathematikában is vannak folytonosan változó menynyiségek, egymással összefüggő számhalmazok, mely halmazok egyikének bármely számához hozzátartozik a másik halmaz egy-egy száma s ha az egyik halmaz valamely száma megváltozik, mindig meghatározhatók a hozzátartozó értékek. A függvények tana foglalkozik ezekkel a mennyiségekkel s folytonos változásukat a diff. hányadosok, differenciál egyenletek és egyenletrendszerek jellemzik.