Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1934

29 amig itt kő kövön marad, soha meg nem sziinhetik — mondotta : akik a germán és angol-szász népekkel, mint tudásban egyenjogú felek az érintkezést felvehessék. Nagyméltóságú Miniszter Ur! Főiskolánk a bevált és megszentelt tradícióknak hűséges őre: De nem vagyunk a múlton tétlenül elmélázó maradiak. A haladó kor új eszméiből készséggel vesszük mindazt át, ami jó, ami az általános emberi tudást, általános emberi jólétet, boldogulást, az igazságosabb, méltányosabb szociális megértést és gondoskodást szolgálja, de mégis csak azokat, amelyek nem állanak ellentétben eszményeinkkel, mint a Haza, vallás, keresztyén erkölcsök és a család szentségének fogalma. Nagyméltóságú Miniszter Ur ! Mi, kálvinisták, egyenesek és őszinték vagyunk. Mi nem tudunk üres, szappanbuborékként felfújt, annak minden színében csillogó, de ugyancsak szappanbuborékként gyorsan szétpukkanó frázisokkal kedveskedni, ünnepelni. De aki szeretettel, megértéssel közeledik hozzánk, annak egész szivünket adjuk oda. Ezekkel az érzésekkel és gondolatokkal mély tisztelettel üdvözlöm Nagyméltóságodat a Tiszáninneni Református Egyházkerület nevében és kérem, hogy a Perényiek, Lorántfyak, Rákócziak iskolájának, mint történettudós legyen igaz barátja és szószólója, magas hivatalos méltóságában annak támogatója és továbbépítője! Isten hozta Nagyméltóságodat! Az egyházkerület első világi dignitáriusának szavai után Nóvák Sándor a főiskola ezévi közigazgatója állt a terem közepére és üdvözölte a minisztert. Nagyméltóságú Miniszter Úr! A Sárospataki Ref. Főiskola és Ref. Tanítóképzőintézet tanárai nevében üdvözlöm Nagyméltóságodat. Üdvözlöm a magyar kultúra messzelátó vezérét, hogy a Rákóczi-esztendőben nemzeti művelődésünk egyik legrégebben lobogó őrtűzéhez ellátogatott. Üdvözlöm a nagy történetírót, aki bizonyára meghatottan áll meg Főiskolánk 400 éves múltjának szellemi homlokzata előtt. Büszke örömmel üdvözlöm a Corvin-lánccal kitüntetett tudóst, akinek egyik művét most rendezi sajtó alá az Olasz Tudományos Akadémia. Nemcsak mi, a jelennek testbeöltözött munkásai állunk ide Nagyméltóságod elé, itt lebegnek mögöttem a dicsőséges mult nagy professzorainak szellemárnyai, akik a láthatatlan dimenziókból hozták el Nagyméltóságod elé e látogatásért hálájuk koszorúját. E néma megnyilatkozások mind-mind az áldozatos hazaszeretetnek, a magyar faj géniuszának, a hitnek és tudásnak, a tisztes hagyományoknak, az okos előhaladásnak, mindenekfelett a nemzeti vágyaknak az idők ormára kitűzött lobogói.