Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1934

19 abban áll, hogy a magyar falu számára, neveljen megfelelő lelkipásztorokat. E sajátos hivatást szolgáló eszköznek a Faluszeminárium munkáját tekinti. Több éves tervvel mindig más tájegység tanulmányozását veszi programmba. A hallgatók megismerik a falu lelkiarcát, problémáit és értékes fajtánk életvonalának útját. Teológiánk nevelési rendszerébe tervszerűen van beillesztve a cserkész-munka is, melynek külső mozzanatai a táborozások s a regős-csoport kiszállások, belső értéke: az evangélium szqjleme. — A 764. számú Timótheus cserkészcsapat 10 tagja dr. Szabó Zoltán cserkészparancsnok vezetése alatt a romániai manaiai nagy táborban 5 hetet töltött 1934. június 20-ától. Majd a kolozsvári teol. akadémia 10 napos konferenciáján vett részt Novotny Gyula teol. ifjúsági elnök vezetésével 5 hallgatónk, hogy közelebbről ismerjék meg az erdélyi magyar problémákat s a református összefogásnak országhatárt nem ismerő bizodalmát hagyják ott hátra. A hazai teológus ifjúsági kérdések megbeszélésére március 8—10. napjaira konferenciára hívták meg a debreceni teológus ifjúságot, akik 25-en jöttek el a testvér kollégiumba, hogy a teol. ifjúság legégetőbb problémáiban állást foglaljanak. Hogy teol. akadémiánk mennyire a magyar élet sodrában él, semmi sem mutatja jobban, mint ifjaink számára ez iskolai évtől minden esztendő elején 3 hétig tartó leventeoktató tanfolyam megszervezése. A helybeli határőrparancsnokság által szolgáltatott egyenruhákban nótázva vonulgattak végig Sárospatak utcáin, katonai kiképzésben részesülve, hogy lelkipásztor korukban a leventemunkában is vezetőjük lehessenek népüknek. Teológiánk a munkatábor létesítésével is megelőzte az az összes főiskolákat, sőt az egész magyar társadalmat is. Június 20-tól július 31-ig 42 hittanhallgatónk fog utat építeni a sátoraljaújhelyi hegyekben dr. Szabó Zoltán és dr. Újszászy Kálmán teoi. tanárok felügyelete alatt, mérnöki vezetéssel, hogy a testi munkát is megbecsülve, eltelődjenek nemzeti szempontból értelmezett szociális hajlamokkal s a délutáni szellemi foglalkozás keretében a mai magyar élet sokrétegű problémáival foglalkozzanak. Tanítóképzőintézetünk igazgatója, Kovács Dezső, ez az ízig-vérig zeneművész ember, csattanósan megcáfolta azt a köznapi hiedelmet, hogy művészlélek rendre, pontosságra sem maga nem képes, sem másokat nem tud arra ránevelni, mert pedantériáig menő rendszeretetével, kitűnő fegyelmező készségével az egyébként is szép milieu-ben elhelyezett intézetet mintaképpé s a kiváló tanári karral a legmodernebb pedagógiai képzés otthonává tette. Kár, hogy energiáját nagyrészben anyagi nehézségek elhárítására kell fordítania, de előrelátó gondossága ebben a tekintetben is megnyugtató példát ad.