Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1934

170. eredményesebben. A természet csodákat láttat meg a rajzolvafigyelővel, amely csodák az emberiség legnagyobb része elől el vannak rejtve. Ezeket az elrejtett szépségeket árasztják magukból a műalkotások, amelyek a szemlélőre döbbenetes hatást gyakorolnak. Ezt a hatást minden mű kiváltja a szemlélőből, amely csak egy maroknyi igazságot is tartalmaz a természetből. Minden képzőművészeti alkotás tehát, közelebbről egy festmény, vagy rajz, vagy szobor, ha a természetből egy parányi igazságot át tud vinni a szemlélő lelkéhez, — művészi produktumnak tekintendő. A művészi munkák, a legprimitívebbtől a legnagyobb műalkotásig, ennek igen széles skáláját mutatják. Ebben benne vannak még azok a gyermekrajzok is, amelyek még egy írni alig tudó, gazdag, tiszta gyermekiéleknek primitív művészi megnyilatkozásai. De semmi esetre sincsenek azok az üzleti képek, amelyek a mai képkereskedelemnek még mindig legalább 99 százalékát alkotják, amelyek a természet legszebb színes fényjelenségeit, megragadó témákat ábrázolt, valamely — már nyilvános tárlaton nagy sikert aratott műalkotásnak a természet látása és annak átélése nélkül készített eltorzított hamisítványai — még vásári portékának sem nevezhető semmik, — amit egy szóval gvcs-nek neveznek. Ezeknek a gicseknek az a tulajdonságuk, hogy megtévesztő álköntösükben első pillanatra hatást váltanak ki a felületes, de őszinte lélekkel közeledő szemlélőben, de amely hatás a többszöri látással mindinkább eltűnik s gyűlöletes ellenszenvvé változik. Míg a műalkotásoknál a lélekre történő nemes hatások fokozódnak és állandóak. A képzőművészetnek már a legrégibb idő óta kísérője volt a díszítőművészet. A legősibb emberlakta helyen, őskori barlangokban ott találjuk a falba vésett legpompásabb rajzok mellett kidíszített tőreiket s kidíszített használati tárgyaikat. A díszítőművészetnek is a rajz az alapja. Itt is a természeti formák adják az anyagot a díszítéshez azzal a különbséggel, hogy míg a szobrászatnál, vagy a festészetnél a használt anyag úgyszólván minden lehetőséget megenged a formák kifejezésére, addig a díszítőművészetnél a formák a használt anyag szerkezete, megmunkálhatósága, felületének textúrája szerint bizonyos, mértékben átformálódnak, mivel az anyagdiktálta korlátok közé van-