Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1933

42 XII. Akadémiai pályázatok. A kitűzött határidőig, május l-ig a hirdetett pályatételekre 8 pályamunka érkezett be, mégpedig 3 a prédikáció pályázatra, 1 az újszövetségi pályatételre, 2 a szisztematika teológiaira, 1 az Amerikai Magyar Ref. Egyesület által adott pályadíjra, 1 a Tudományos Akadémia Kazinczy díjára. Folyó iskolai évi prédikációpályázatnak a következő feladatot kellett megoldania: Újévi prédikáció írandó Jak. 4 : 13—15. alapján. A kitűzött pályatételre három munka érkezett, melyek bírálatát az alábbiakban adjuk. I. sz. munka jeligéje : II. Tim. 4 : 2. „Hirdesd az Igét..." Bevezetése túlságosan hétköznapi. Ha már mindenáron akar a templomi alvásról is beszélni, nem volna szabad ezt épen újév első napjain tennie. Hiába keressük aztán, hogy milyen tételben próbálja megragadni az igehirdetés középponti gondolatát. Ilyen tétele nincs. Hiába keressük a gondos eltervelést. Ez sincs. Újévi gondolatok, meditációtöredékek, újévi témákhoz való hozzászólás — bár nem nélkülözik a keresztyén szempontokat —- nem vallanak rá egy sugárzó, hittől áradó, prédikációban is belső törvény szerint kristályozódó világnézetre. Különben elég jó stiliszta és sikerült beszédének adhortáló, befejező része. Mivel azonban a textus középponti gondolatát nem ragadta meg, illetőleg szerzőt a textus középponti gondolata nem ragadta meg — feladata is megoldatlan maradt. A II. sz. munka jeligéje: „Ha az Ur akarja és élünk." Ügyes bevezetés után tételét abban szögezi le, hogy az új ember Isten vezetése alatt áll. A szentige pedig azt kívánja, hogy az új évben Isten vezetése alatt álló új emberek legyünk — köt ki a finális tételben. Idáig tartó útja s egyben prédikációja gonddal és helyesen tagolt három részre oszlik: az óember, az újjászületés, az új ember körül forognak gondolatai, melyek alkalmasak arra, hogy érdeklődést keltsenek, indításokat adjanak, hitet tápláljanak. Különösen gazdag dinamikája van befejezésének. A beszéd szerkezete, elágaztatása jó. Stílusa kifejező és eleven. Idegen szavait kell még tudományos értekezések számára hagyni (agónia, aktuális). Frázisszerű, amikor azért harcol, hogy ha Krisztushoz akarunk menni, ne a dogmák Megváltójához menjünk. Igehirdetésünk ama korszakában, mikor egyik csapásunk épen a homályos dogmatikai látás — igazán felesleges ilyen veszély ellen harcolnia. Egyébként sikeresen oldja meg feladatát.