Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1930

50 munkákat egybevetve az 1. és III. sz. munkákat találjuk egy színvonalon állóknak s a másik kettőnél egyúttal jobbnak, így ezeket a pályadíjra érdemesnek tartjuk s köztük a díjat megosztani javasoljuk. A körülbelül szintén egyenlő színvonalú II. és IV. számú munkák dicséretet érdemelnek. Az I. számú pályamunka szerzője Kolumbán György IV. é. theológus. Jutalma a Pogány Istvánné-alap kamatából 7 pengő 50 fillér. — A második számú pályamunka dicséretre érdemes szerzője Molnár Pál III. é. theológus. Jutalma Szabó Zoltán theol. tanár ajándékaként egy újszövetség. — A harmadik számú pályamunka szerzője Tóth Lajos III. é. theológus. Jutalma a Pogány Istvánné-alap kamatából 7 pengő 50 fillér. — A negyedik számú pályamunka szerzője Egressy Lajos 111. é. theológus. Jutalma Szabó Zoltán theol. tanár ajándékából egy újszövetség. 2. Az egyháztörténeti pályatételre: Fejes István egyházi irodalmi működése — egyetlen pályamunka érkezett „Független hazában független ref. egyház" jeligével. Kétségtelen, hogy egy pályázó jelentkezése erre a viszonylagosan könnyűnek mondható és egy sárospataki theológus lelkéhez közelálló pályatételre — nem kielégítő és akkor sem tudná elmaradt társait pótolni, ha műve minden tekintetben kifogástalan volna. Pályázó a kitűzött kérdést 91 lapon tárgyalja rövid előszó után a következő címek alatt: 1. Fejes István egyházi beszédírói — (6—33. 1.), énekügyi (34—60. 1.), iskolaügyi (61—67. 1.), egyháztörténeti (68—80. 1.) és egyházpolitikai munkássága (81—88. l.J és rövid áttekintő összegezéssel fejezi be (89—91. 1.) A keret, amelyben mondanivalóit el akarja helyezni, jó és az előszóban azt a helyes gondolatot juttatja kifejezésre, hogy Fejes István irodalmi működését az ő életével kapcsolatban fogja feltárni, mert szerinte: „az igazi tudományosságnak a megértése és helyes értékelése csak az élettel kapcsolatban lehetséges." Azonban már azt nem lehetne mondani, hogy a műben ezt a gondolatot következetesen és súllyal keresztülvitte volna. Fejes István élete külső folyásának az elmondása megvan csakugyan a műben F. I. születésétől kezdve tanulói életén s hivatalviselésein keresztül haláláig, de ebbe a külső keretbe szervesen nem illeszkedik be az ő nagyarányú irodalmi működése. Szétesik ez a kettő egymástól és nem értteti meg egymást. Ennek az oka az is, hogy az életrajz elmondásában a pályázó szokványos szempontokat vesz fel s a Fejes Istvánban meginduló életet nem tudja bensőleg úgy fejleszteni, a különböző szellemi hatásokat úgy feltüntetni, hogy azoknak természetes megnyilatkozása lenne a különböző irodalmi mű, amelyet Fejes alkotott. Nem eléggé mélyreható és alapos az egyes irodaimi