Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1930

14 lább négy egyetemi félévet végeztek, 2. akik érettségi bizonyítvány birtokában legalább öt évig működtek valamely iskolában, 3. akik theologiai végzettséggel két féléven át valamelyik egyetemen pedagógiai előadásokat hallgattak, 4. olyan felszentelt papokból, akik öt éven át népiskolai tanítók vagy igazgatók voltak.

1

0 És ha így sem volt elegendő tanerő: alkalmaztak távírászt, postást, líceumi tanulót, sőt okleveles bábát is. (Ionescu tanár cikke az „Adeverul" 1925. I. 19,-i számában.) Éppen így gyárttatták a tankönyveket; de a tantervekkel sem bántak másként. Egyik napról a másikra változtatták meg, csaknem évenként az iskola típusát,

1

1 az órabeosztást

12 stb. Nem csoda ilyen előzmények után, ha az érettségi vizsgálat bukottainak száma olyan hihetetlenül nagy. Az 1925. évi érettségi vizsgálatokra (baccalaureatus) a nyolc erdélyi vizsgálóbizottság előtt 431 magyar nemzetiségű tanuló közül 316 bukott meg, tehát 73"3°/

n. A besztercei szász líceumnak mind a tíz jelentkezett tanulója megbukott. Az államnyelvű iskolákban „csak" 36'4°/

0 volt a bukottak száma.

1

3 (A kisebbségi iskolák tanulóinak jóval magasabb bukási százalékát megmagyarázza az a tantervi plusz, amely a „nemzeti tantárgyaknak" román nyelven való tanulását kívánja.) Ezeken az állapotokon akart segíteni az új tanterv. (Programele analitice ale invacamantului secundar (licee, gimnazii si clasele I—III. a scoalelor normálé). Bucuresti, 1929.) Ez az 1929/30. isk. évtől kezdődőleg csak egyféle, „egységes" középiskolát ismer. Ennek van egy 3-osztályos alsó tagozata, melyet gimnáziumnak hívnak és egy 4-osztályos felső tagozata, a neve liceum. A 3 gimnáziumi osztály egyúttal a tanítóképzőnek is az alsó tagozata. Egyik iskolánál a gimnáziumi, másiknál a liceumi, harmadiknál mindkét tagozatnak párhuzamos osztályai kisebbségi tanítási nyelvűek — de az állam nyelvén kell tanítani ezekben is a román nyelvet minden osztályban, valamint Románia történelmét, földrajzát és alkotmánytanát a III. és VII. osztályokban. 1° U. o. 73. 1. 1

1 A reáliskola VI. osztályát végzett tanuló 1929 szeptemberében kezdte tanulni a latin nyelvet; tanulta egy egész éven át a VII. (tehát legmagasabb) osztályban heti 3 órán, és az 1930. évi juniusi érettségi vizsgálaton a teljes liceumi anyagból kellett vizsgáznia. (W. I. ottani gimn. tanár adata.) Az előző években teljes anarchia volt e téren. 1

2 A lugosi német nyelvű gimnázium osztályaiban pl. a német nyelvet 1928—29-ben 5—5 órában tanították; ugyanakkor a segesvári hasonló iskolában 3—3 órában; 1929—30-ban mindkét helyen 3 órában tanították, de az 1930—31. isk. évre már 4 órában irányozták elő. (W. I. adata.) 1

3 Az elszakított magyarság közoktatásügye. 85. 1.