Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1930

13 könyv olvasmányain kívül: V. osztály: alaktan, VI. o.: mondattan, VII. o.: rendszeres nyelvtani összefoglalás, VIII. o.: irodalomtörténet. A verbászi reálgimnáziumnak van egy szerbnyelvű teljes és egy németnyelvű 4-osztályos tagozata. Ez utóbbiban a német nyelvet 4—4 órában tanítják. Az V. osztályban már együtt van a két tagozat ifjúsága és a német anyanyelvű tanulók egy órában tanulják azokkal a szerb diákokkal a német nyelvet, akik csak most kezdik azt tanulni. így a tanár kénytelen külön foglalkozni a két csoporttal. A német tagozat I. osztályában szerbűi tanítják a szerb nyelvet, a II—III.-ban a történelmet is, a IV.-ben ezeken kívül a földrajzot is. Az államnyelvű középiskolákban itt is a francia nyelvnek biztosítanak előnyt a némettel szemben, amennyiben az sokkal nagyobb óraszámban szerepel (mert a II. osztálytól kezdve tanítják), azonkívül a német nyelv helyett az abban az intézetben tanított más nyelv is (angol, belga) választható. A ki nem forrottság nagyon szépen látszik: a tanterv belátja, hogy legalább is heti 4 óra kell az idegen nyelv eredményes tanulására, de másfelől (igaz hogy csak kisebbségi nyelvű iskolában) együvé rendel kezdő és haladó diákot. A Romániához kapcsolt részek. Valamennyi elcsatolt terület középiskolái közül az erdélyiek és a velők együtt a magyarságtól elvett máramarosi és bánáti iskolák nivója sülyedt a legmélyebbre. A magyarságnak meghagyott iskolákat a román kormányzat magániskoláknak minősítette és csak a Népszövetség nyomására adta meg egy részöknek a nyilvánossági jogot. Ezekben is azonban áz állam nyelvén kell tanítani a román nyelvet, a történelmet, földrajzot és alkotmánytant. Ellenben „valósággal záporeső módjára" állították fel az államnyelvű középiskolákat (Brassó közvetlen közelében pl. 3 városban és négy községben létesítettek középiskolákat),

8 az ezekbe küldendő tanárokat pedig valósággal gyártották. Az 1924—25. iskolai évben a tanárok többsége olyan „tanerőkből" állott, akik vagy nem rendelkeztek oklevéllel, vagy az 1919-ben képesített 248 és az 1920-ban oklevelet kapott 99 tanárból" kerültek ki. Ez a képesítés megengedte a csupán egy tárgyból való vizsgázást és a bizottság elfogadta azoknak a jelentkezését is, akik egyetemi tanulmányaikat nem fejezték be. (L. Anuarul invacamántului secundar din Románia pe anul 1924—25., XXXVIII. 1.) Azonkívül képesítettek 193 egyént az 1919. és 1920. évek nyarán Kolozsvárt tartott tanfolyamokon, és pedig 1. olyanokból, akik lega8 L. Sotiriu M. tanár cikkét a bukaresti „Adeverul" 1924. okt. 11-i számában. 9 Az elszakított magyarság közoktatásügye. 71. 1.