Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1930

6 n. Az élet fogalma viszony-fogalom. Mint tudományos fogalom, minden időben közkedveltségnek örvendett s manapság már szinte divat-hajhászásnak tűnik fel az, ha valaki életfilozófusnak nevezi magát. Mi azonban az élet fogalmát más értelemben használjuk, mint a szokásos életfilozófusok. A mi életfogalmunk ugyanis a Szentírásból, az isteni kijelentésből adódik. Nem a természetes emberi életérzés mesterkélt megduzzasztását célozza az élet theológiája, hanem annak az új életnek a feltárását és megvilágítását, amely isteni forrásokból patakzik felénk s amely az élő Igében hit által adódik nekünk. Ezt az új életet nem lehet kívülről szemlélni, nem lehet spekulatív úton megkonstruálni, nem lehet emberileg, önerőnkből gondolati rendszerbe zárni. Ezt az új életet csak elsajátítani lehet, még pedig cselekvőleg, folytonos döntések által. Mindezt viszont az Isten Igéje teszi lehetővé, aki maga az út, az igazság és az élet. Ez a testet öltött Ige mondotta: „Bizony, bizony mondom néktek, hogy aki az én beszédemet hallja és hisz annak, aki engem elbocsátott, örök élete van; és nem megy a kárhozatra, hanem átalment a halálból az életre." „Bizony, bizony mondom néktek, ha valaki megtartja az én beszédemet, nem lát halált soha örökké." (János 5 : 24, 8:51.) Ez az ige most is szól hozzánk, úgy is, mint theológusokhoz. Személyünkhöz szóló megszólítása jelenti számunkra először is azt, amit Luther így fejezett ki: promissio et fides sunt correlativa, a kijelentés és a hit kölcsönösségi viszonyban vannak egymással. Kijelentés nélkül nincs hit, hit nélkül nincs kijelentés. Úgy a kijelentés, mint a hit ránk nézve csak akkor valóságok, ha a hic et nunc, az itt és a most exisztenciális keretei között élő történésekké lesznek számunkra. A kijelentés és a hit tehát csakis akkor szerepelhetnek theologiai fogalmakként, ha már mi bennünk életté dicsőültek. De mivel ez földi keretek között soha meg nem valósulhat, éppen azért a kijelentés és a hit fogalmaira, vagy bármely más bibliai-vallásos fogalomra mi theologiai rendszert építeni nem merészelhetünk. Az élet theológiája tehát nem theologiai rendszer akar lenni, mert hiszen akkor önmagát semmisítené meg, hanem Isten által az ő Igéjében elénk állított eszmény, amelynek megvalósításához nem elegendő a gondolkodási síkban lepergetett dialektikaiemberi mesterkedés, hanem feltétlenül szükséges hozzá az isteni Ige által motivált theológus-élet reális dialektikája is.

4 Az élet tlieológiájáról tehát csakis az beszélhet, aki 4 Lásd: Kari Barth: Die Lehre vom Worte Gottes. Prolegomena zur christlichen Dogmatik, Chr. Kaiser Verlag, München, 1927,71. s köv. 1.