Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1929

13 géliumi, missziói és egyleti munkák végzésével, amelyekről más vonatkozásban fogok szólani. A közeli napok lesznek hivatva arra, hogy a tanítóképzőintézetnek főiskolánkkal való viszonyát véglegesen szabályozzák. Az elmúlt év tapasztalatai azt mutatják, hogy helyes nyomon indultunk el. Nem is lehet más feladatunk, mint az eddigi gyakorlatnak formába öntése és szentesítése. Szívünk mindig átmelegszik, ha a tanítóképző-intézetben nyert nagy ajándékra, az abban foglalt lelki kincsekre és a hozzá fűződő reménységekre gondolunk. Istennek adunk hálát érte, de lehetetlen, hogy itt is meg ne emlékezzünk nagy ajándékozónkról gróf Klebesberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszter úrról, aki ugyanazzal az érzéssel nyújtotta nekünk ezt a nagy értéket is, mint amellyel főiskolánkat újítja meg. És lehetetlen, hogy itt is meg ne emlékezzünk azokról a férfiakról, akiknek ágilitása és bátor sikraszállása nélkül ez a nagy kincs még ma sem volna a birtokunkban: farkasfalvi Farkas Géza és Janka Károly főisk. gondnokainkról. Az iskola munkája. Az iskola munkája a főiskola gimnáziumi szárnyának nyári építése miatt egy hónappal később, október 1.-én kezdődött meg. Főiskolánk izmosodásának, vonzó voltának a jele képen kell elkönyvelnünk azt a körülményt is, hogy növendékeinknek száma úgy a gimnáziumban, mint a theologián ez évben is növekedett. Theol. akadémiánk mindkét félévére 79 ifjú iratkozott be. A gimnáziumban az év elején beiratkozott nyilvános tanúlók száma 465, a magántanúlóké 48, a gimn. tanúlók összlétszáma: 513. Ennek az intézeti ágnak izmosodása folytán a f. iskolai évben már 3 párhúzamos osztály működött: az I. II. és az V-ik. Amint más helyen is említettük, az iskolai év megnyitása a szokottnál ünnepélyesebb keretek között ment végbe október 15-én. Ez alkalommal Tárczy Árpád főgimn. tanár tartott székfoglaló értekezést: „Perényi Péter politikai magatartása, különös tekintettel pártváltoztatásaira" cimen. Már a székfoglaló értekezésül választott témája, de annak tudományos készséggel és objektív történeti ítélettel való feldolgozása is bizonyítja, hogy milyen lélekkel és felkészültséggel végzi főiskolánkban munkáját. Mégis nekünk az a bizonyságtétele okozott a legnagyobb örömet, hogy nemcsak tanítója, de nevelője és evangéliumi szellemben való nevelője akar lenni az ifjúságnak. Kisérje Istennek minden áldása főiskolánkban vágzett becses munkáját. Az egyes intézeti ágaknak az elmúlt iskolai évben zavartalannál folytatott munkájáról a biztató jelenségeknek egész sorát fűzhetjük egybe. A gimnáziumban fegyelem, rend és pontosság uralkodik az igazgatásban, tervszeresség és