Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1928

24 költemény szavalása után Szabó Zoltán emelkedett a szószékre és tartotta meg: A reformáció hatása a reformációra című emlékbeszédet. Ebben először arra mutatott rá, hogy a reformáció nemcsak szabadság, hanem feladat, kötelezettség, kényszer is. A református ember törvény alatt áll, épen ezért a reformáció elve a lelki autonomia, másképen a pneumatonomia. A reformáció gyümölcseképen rámutatott az egyház és a tudomány egységére. A gazdag tartalmú emlékbeszédet pompásan illusztrálta Reményik Sándor az „Orjás" c. költeményének Gáthy Lajos IV. é. theologus által való elszavalása és a „Mester, a bősz vihar dühöng ..." c. éneknek a gimn. vegyeskar által való éneklése. Közigazgatói jelentésünkben nagy súllyal emeltük ki január 24-ének főiskolánk életében való jelentőségét. Annak külső épülése, de kulturális hivatásának szélesebb mezőben való teljesítése céljából is egyenesen fordulópontot jelent ez a nap főiskolánk történetében, ezért e helyen újra visszatérünk eseményei egyik-másik momentumának kiemelésére. A körülbelül 30—40 tagból álló küldöttségnek a legmaga-. sabb lelki értelemben vett igazi vezére volt Dólcus Ernő egyh.ker. főgondnok, konventi elnök. Amint pl. kifejezte egyházkerületünk köszönetét, a Kultuszminiszter úrnak múltban gyakorolt támogatásáért, amily szeretettel tett bizonyságot főiskolánk nemes hagyományai és javai mellett, amint a maga nemes, diszkrét érzületével kifejezte főiskolánk kívánságát további támogatásra, amint ennek érdekében egyházi tisztségei révén is képviselt nagy tekintélyét latba vetette, nemcsak az egész küldöttség lelkét ragadta magával és juttatta legszebb kifejezésre, hanem percről-percre leolvashattuk a Kultuszminiszter úr arcáról is azt, hogy jogosabb érdekeket ennél tökéletesebben nem lehetett kifejezésre juttatni. Nem kevésbbé voltak szivet találók a Darányi Kálmán miniszterelnökségi államtitkár és a Wekerle Sándor pénzügyminiszter előtti megnyilatkozásai. — Janka Károly főiskolai lelkészi gondnoknak, Kazinczy Gábornak és Finkey Ferencnek a P. D. O. Sz.-e elnökeinek kifejezésre juttatott gondolatai másmás oldalról motiválták ugyanazon nagy érdeket s nagy mértékben hozzájárultak főiskolánk ügyének sikeréhez. Hogy nyert csatát vivott meg küldöttségünk, az nemcsak a Miniszter urak válaszából tünt ki, hanem csaknem megilletődött lelkületükből is, amilyennel válaszoltak. Gr. Klebelsberg Kunó kultuszminiszter úr válaszában kifejezésre juttatta, hogy egyházpolitikai, pedagógiai és nemzeti szempontból egyaránt jogosultnak tartja főiskolánk igényét. Református főiskolánk érdekeinek ilyen sokoldalú elismerését régente hallottuk. Különös volt az örömünk, hogy épen Gr. Klebelsberg Kunó kultuszminiszter úr részéről hallhattuk ezt, amellett, hogy hallhattuk teljes készségének meg-