Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1928

153 sorolandó változásokban. Ezek közül legkiemelkedőbbek: az írod. Kör kiadványainak (isk.-könyvek) kötelező megvétele; modern nyelvek tanításának szorgalmazása, (ezek közt: francia, angol, olasz, német nyelveket tanított Főneki Lajos nyelvmester) ; Beleznay-féle úri-convictus felállítása tárgyában elaboratorumok; a gymnázium teljes önállóságának és függetlenségének kivívása s ennek külsőleg is nyilvánulása abban, hogy az évi Tudósításban (ma Értesítőben) a gimnáziumról először (1866—7.) teljesen külön jelentést ad. Ebben hivatkozik a Miskolcon 1867. V. 7—10. napjain tartott egyh.ker. közgyűlésnek erre a határozatára:

2 „A gimnázium, mint a maga körében szerves egészet képező tudományos intézet, a főiskola kebelében a többi intézeti ágak mellett teljesen önálló." Mikor másodízben volt igazgató, a gimnáziumban 14 rendes tanár és 1 s.-tanár, több magántanító, (jurátus) tanított, ami rohamos fejlődést mutat; sürgeti a szakrendszer behozatalát, elsősorban az irodalomtörténet, mennyiségtan és term.-rajz tanításánál, az 1873. óta így tanított vallástan mintájára. Í887—8-tól a Kórház épülete célszerűen és díszesen kibővittetett. Az első Kazinczy-ünnepély tartása Széphalmon. Mozgalom indítása a párhuzamos osztályok felállítása érdekében; — a 6ü-as létszámmal kapcsolatban addig is szept. 1—4 közt csupán prot. vallásut vesznek fel; tanárok 5-öd éves korpótlékának és nyugdíjügyének rendezése ; gyűjtemények leltározása, rendezése ; uszoda építése ; az első értekezlet tartása a miniszteri megbízott látogatása után; a görögpótló intézménye; kormányzati rendszabályok átdolgozása; jogakadémia 100 éves jubileuma 1893-ban; Comenius Amos János születésének 300-ik évfordulóján ünnep (1892); az 1790—91. XXVI. t.-c. 100 éves évfordulóján ünnepély; a második egyetemes zsinat isk.-ügyi bizottságának tárgyalásai stb. Mindebből és számtalan, fel sem sorolható tényből lehet következtetni arra a mindenre gondoló lelkiismeretességre, rendszeretetre, ami egész pályáját jellemzi. E tekintetben igen jellemzők azok a levelek, amelyeket Elöljáróságához felterjeszt. Nem tart semmit mellőzhetőnek, ami az ifjúság szellemi, erkölcsi vagy testi egészségével kapcsolatban van. E levelei közül tiszteletreméltó, szerény egyéniségét különösen jellemzi a közigazgatóhoz intézett levele, mikor megtudta, hogy 25 éves tanári évfordulóján ünnepelni óhajtják. Ez elől nem volt szokás kitérést keresni, — még az olyan igen komoly és szigorú tanár is, mint Zsindely István, meghajolt a szokás előtt s résztvett a tanártársai ünneplésében, s fogadta az ifjúság fáklyásmenettel való tisztelgését. Kérészy István mégis kitért előle. „Hogy a köziskolai szék2 Lásd jegyzőkönyv.