Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1928
150 köztük 3 gimnáziumi: Nemes Ferenc, aki még el sem foglalhatta gimn. tanári székét, a Csoma nyugdíjazása folytán megüresedett jogi tanszékre választotta meg a miskolci közgyűlés. Mikor csurgói tanári állásáról Patakra indult, még mint gimn. tanár készült elfoglalni székét s mire Patakra ért, itt a jogi studiumokat kellett előadnia. Mégis hires jogtanár lett belőle s egyik büszkesége a pataki iskolának,, akiről utóda a már izig-vérig jogász emlékírója: Finkey Ferenc, a legnagyobb elismeréssel és tisztelettel szól. Ugyanakkor jött ide tanárnak Szinnyey Gerzson, aki szintén dicsekedése lett főiskolánknak, elébb szintén a gimn.-ban, később az akadémián végzett oktatói és nevelői munkálkodásával, kölönösen pedig, mint főkönyvtáros, az iskola történetének sokeredményű buvárlásával. Végül egy Tóth Miklós nevű tanárt is akkor választottak ide a gimnáziumhoz. A gimn. tanárok közül egyiknek sem találjuk székfoglaló értekezését. Mikor egyikük-másikuk fellépett az akadémiára, akkor külön székfoglalót volt köteles tartani. De a gimn.-ban akkor már újból életbe lépett az osztályrendszer. A tanárok 1—1 osztályt kaptak, a fiatalabbak rendesen az alsóbb osztályokból, az idősebbek a magasabbakból. Az már előlépés volt, ha valaki az alsóbb osztályból a felsőbbe tétetett. Viszont sokszor volt eset, hogy némelyik úgy megszerette és megszokta osztályának tanítását, hogy egész tanári szolgálata alatt ott maradt. A székfoglalót nem tartó tanárok igazi próbaköve az első examen volt, melyen alkalom nyilt arra, hogy képességükről, tanmódszerükről, buzgalmukról bizonyságot tegyenek, a „főtiszteletű és tekintetű" vizsgáló bizottmány előtt. Kérészy Istvánt az első év elmúltával a IV. osztály tanításával bízták meg. Ebben tanított latint heti 6, németet heti 3, mennyiségtant heti 3, természettant heti 3 órán; németet a III.-ban is tanított 3 órán. Ezenkívül franciát, melynek tanítására főiskolánk ez időben mindég nagy súlyt helyezett s bele nem fáradt a kísérletezésbe, hogy megfelelő tanárt alkalmazhasson. „K. I. a francia nyelv előadását megkezdve, kielégíteni igyekszik azon szülőknek kívánságát, kik gyermekeiket a jelesebb európai nyelvek birtokába helyezni régen óhajtották," — mondja Heiszler József dr. közigazgatói beszédében (1862—63. isk. évről). E beosztástól eltérés alig volt. Pályája elején tanított egy évig a VI. o.-ban: középkori történetet; a VIL-ben: Magyarország történetét, magyar irodalmat; a VlII.-ban: Magyarország történelmét; a felgimnáziumban és akadémián kezdőknek 3, haladóknak 3 órán franciát. — Ez a beosztása azonban csak ideiglenes volt, mert kevés változtatással fenti beosztással tanított élete végéig. A IV. osztály főnökségét, apasztott óraszám mellett, még igazgatósága idején is meg-