Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1928

151 tartotta. A főváltozás abban állott, hogy mivel a III. osztályban is neki kellett tanítania a németet s abban az osztályban 145 tanuló volt, kérte az elöljáróságot, hogy mentse fel a francia tanítása alól. Nagyon jellemző az a levele, melyet e tárgyban az elöljárósághoz intézett. Elmondja, hogy a kaposi gyűlés 145. pontja (1862. IX.) megválasztásakor tisztévé tette, hogy a felgimn.-ban tanít négy „tudományt" 12, franciát az akadémiával együtt 6, összesen 18 órán; azonkívül franciát lü magánórán, (iskolában) összesen 28 órán. Az alsóbb osztályokba tétetvén, kell tanítania lü—12 tudományt heti 21 órán; va

4 sárnapi bibliaolvasás 1 óra; magán francia (városban) 13 óra, összesen 35 óra. A 145 fiú magyar-latin-német fogalmazásának hetenként való átnézésére s javítására sok idő igényeltetik. Azon kívül: iskolai levéltárnok, egyh. ker. küldöttségi jegyző, gazd. vál. jegyző, közisk. széki jegyző. Naponként 2—2 órát fordít iskolai könyvek dolgozására; idő kell saját tökéletesítésére. Ezért kéri, hogy mentsék fel a 6 „nyilvános" francia óra kötelezettsége alól. Elöljárósága a kérést méltányosnak találta és teljesítette.' Tanításáról csak azokból a nyilatkozatokból tudok szólni, amelyek régibb tanítványai találkozóin elhangzanak. A legnagyobb melegséggel emlékeztek meg arról a nagy szeretetről, mellyel foglalkozatt a rábizottakkal. Alaposan és körülményesen megmagyarázott minden nehezebb részt és pontosan megkövetelte a tudást. Inkább szigorú tanár volt, mint lágyszívű. Tárgyanként változott a követelése: ha a latinnál a nyelv és mondattant szigorúan vette, viszont a modern nyelveknél arra fektette a súlyt, liogy jó kiejtéssel sajátítsák el magát a nyelvet. Még a napokban is kaptam levelet, melyben kegyelettel emlegetik, hogy úgy kell tanítani a németet, mint boldogult Kérészy professzor tanította. De az a sok megtisztelő megbízatás is, melyet tanár társai és elöljárói ráruháztak, amellett bizonyít, hogy elismeréssel hódoltak emberi és tanári tulajdonságai előtt. Ezek közé tartozik az igazgatói tisztnek négy-alkalommal való viselése. Gimnáziumunkban u. i. tulajdonképen igazgatói tiszt nem is volt Kérészy megválasztása idején. Mert az Entwurf állandó igazgatót követelt. Ez a nagy szervezeti változást jelentett, mert a közigazgató addig az egész főiskola igazgatója volt s a gimnázium, tanügyi vezetőjével együtt, mindenestől a közigazgatói hatáskör alá tartozott. Mikor az Entwurf követelése szerint állandó igazgatót választott az „Egyli. Ker. Tanácskormány," ezt a beírást olvashatjuk a közigazgatótól a tanulók beirási könyvében: „A gymnasium és nemzeti osztályok Molnár István directorsága alatt külön válván, » L. Levéltár: C.'LXXXV./41.884/548. sz. levelét.