Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1924

79 b) Irodalomtörténeti és történeti dolgozatai. Irodalomtörténeti munkásságában az első dolgozat — Classicismus és romanticismus a magyar költészetben — a Sárospataki Füzetek utolsó, 1869-iki évfolyamában jelent meg. (Talán ez volt az ő székfoglaló értekezése). Mélyen járó, választékos nyelven megírt becses értekezése ez, mely helyes állásponton tárgyalja mindkét irány szerepét, jelentőségét és hatását a magyar költészetben. Meleg érdeklődéssel és igaz szeretettel foglalkozott Bessenyei Györgynek, a jeles úttörő, új korszakot nyitó írónak életével és irodalmi működésével, aki 5 évig tanult a spataki főiskolában s haláláig mély hálával és meleg ragaszkodással gondolt az ősi tanintézetre s kéziratos műveit, melyek a cenzúra miatt nem jelenhettek meg nyomtatásban, mindig megküldte, hálás sorok kíséretében, főiskolánk könyvtárának.

1 1873-ban A Hon c. napilap 2-ik számában Bessenyei György pataki diákságáról írott értekezésében arra törekszik, hogy a magyar nevelés történetének megírásához új adatokat szolgáltasson. „Mi magyarok, úgymond, még az előmunkálatokat sem tettük meg arra nézve, hogy nevelésünk történetét valaki megírhassa. Művelődéstörténetünk képe nincs kiegészítve, rajta különösen a hazai oktatást és nevelést illető vonások igen hiányosak. Az iskolák és egyes kitűnő tanfériiak életét nem ismerjük körülményesen. Ismernünk és tanulmányoznunk kellene a különböző korok tanterveit, a tanítás alapjáúl szolgáló kézikönyveket. Minden ily adat egy-egy fényt vetne a se'étségbe, mely tanügyünk múltja felett borong. .Szerinte nevelésünk történetét mindaddig nem lehet megírni, míg a szükséges adatok nincsenek összegyűjtve. Buzdít, hogy addig csak gyűjtsünk, nyomozzunk és búvárkodjunk, hogy minél több hézagot kipótolhassunk. Ily célból bocsátja közre fennti című rajzát, mely, mint megjegyzi, „Bessenyei György élete és kora" c. tanúlmányából van kiszakítva. (Sz. G. tehát már, 1873-ban tervbe vette e nagyobb tanúlmány megírását.) E becses cikkében előbb elmondja, hogy 3 tanár mit tanított Spatakon a felsőbb tudományokat hallgató ifjaknak, a tógátusoknak és nontógátusuknak, akik között 30—40 éves férfiak is voltak. Majd elmondja, hogy a gymnasium akkor 6 osztállyal volt képviselve : ábécisták, rudimentisták, grammatisták, sy.ntaxisták, poéták, orátorok. A latin nyelv tanítása volt a főtárgy, ezenkívül vallástanítás catechismus szerint, mellékesen földrajz elemei és a felsőbb osztályokban számtan. Az egyes osztályok tananyagát fölsorolja részletesen, a használt tankönyvekkel együtt, majd megállapítja, 1 Pl. A társaságnak eredete és országlása c. kéziratos művét e meleg sorok kíséretében küldte meg A Sárospataki Nemes Collegiumnak, mint Oskolájának, hol tanulását kezdette, ajánlja az író, iránta való háládatosságának örök emlékezetire. Puszta Kovátsiban Aug. 14. napján 1803. Bessenyei György."