Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1924

100 patak társadalma részéről. Ezeknek kimerítő, pontos fölsorolása szinte lehetetlen. Már mint gimn. tanár elnöke az Önképzőtársulatnak s a Csolnakegyletnek, felügyelője az uszodának, vezetője az ösztöndíjügyeknek. 1867—68-ban gimn. igazgató. Ugyanez évben ő a gimn. reformjavaslat készítője. 187o ban is ő szerkeszti a tanári kar megbízásából a középiskolák rendezése ügyében kiküldött bizottság nevében a konventhez küldött véleményt. Tagja volt (1866) az egyházkerületi és egyetemes tanügyi-bizottságnak, utóbbinak jegyzője is; tagja a kerületi és egyetemes énekügyibizottságnak (1888). Felügyelője volt a könyvraktárnak, mely tisztéről 1876-ban mondott le. Három isk. évben (1871—2; 1890—91; 1891—2) volt akad. és közigazgató. 1873-ban az egyhker. kgy. őt bízta meg a báró Vay-emiékkönyv szerkesztésével. Az Akad. Magy. Irodalmi Önképző Társulatnak évtizedeken át tanárelnöke volt. Az 1866-ban kiadott második emlékkönyvet a Társulat, forró hálája einlékeül, neki ajánlja, mint a Társulat tanárelnökének. A Társulat 1907-ben tiszteletbeli tagjává választja, minek bizonyságául díszokmánnyal tiszteli meg. Kiváló érdemeket szerzett Sz. G. a Sárospataki Irodalmi-Körnek 1873-ban történt megalapítása által. Nemcsak a Kör eszméje való tőle, hanem annak első alapszabályai is, melyeket az alakuló közgyűlés lényegében elfogadott. 1872 szept. 20-án készítette el azt a lelkes előterjesztést, melyben fölsorolja az okokat, melyek szükségessé teszik az irodalmi egylet megalakítását. A Kör célja, szerinte, a szellemi erők egyesítése által Sárospatakon irodalmi központot alakítani, fenntartani, e végből időről-időre gondoskodni, hogy a tiszáninneni ref. egyházker. által elfogadott tanterv szellemében alkalmas gimn. és népiskolai tankönyvek készíttessenek, sőt, ha szükséges, lapot vagy folyóiratot is tart fenn. Az 1872. szept. 21-én tartott köziskolai széken felolvasta az előterjesztést, melyben indítványozta, hogy a tanári kar alakuljon Irodalmi-Egyletté s beterjesztette alapszabály-tervezetét. 1873. dec. 20 án volt az alakuló gyűlés, mely elnökké Hegedűs László főisk. algondnokot, jegyzővé Radácsi György gimn. vallástanárt választotta meg. A Kör első kiadványa volt 1875 ben a híres görög magyar szótár, Soltész Ferenc és Szinyei Endre szerkesztésében, mely mind e mai napig a legteljesebb szótár. Az 1881-iki debr. zsinaton, mint a tanári kar képviselője volt jelen. Tagja volt a naplóbiráló és tanügyi bizottságnak. A tanácskozásokban szorgalmasan részt vett. Mindvégig jelen volt „sokak figyelmét magára vonva s mindenek tiszteletét megnyerve." 1882 jún. 25-én volt a Főisk. Énekkar 100 éves, az Ifj. Önképzőtársulat 50 éves jubileuma s ugyanakkor a spataki ref. templom 100 éves fennállásának ünnepélye. A főisk. ifjúság ez alkalommal, 24 én estve, Kun B. püspököt, Hegedűs L. algondnokot, Orbán Józsefet és Szinyei Gerzsont fáklyás zenével tisz-