Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1909

12 pergátló végzésekkel utasították el a keresetet, de a kassai kir. tábla ezeket a kifogásokat el — s az illetékes miskolci kir. járásbíróságot a per érdemi tárgyalására utasította. Ennek első ítélete kedvező volt ugyan reánk nézve, de az ügy végkimenetele alig leendett más marasztaltatásunknál. Egyházi téren az a zempléni e. megyei bíróságnál indult a per, csakhogy ezt a nevezett bíróság elutasította; az egyházkerület azonban a bíróság illetékességét kimondotta s azt az ügy lejáratására kötelezte, anélkül azonban, hogy ez a bíróságot gyors eljárásra sarkalta volna. Nem is hozott abban ítéletet s az újabb fordulat után nem is lesz már szükség arra. Negyedik és egyúttal legkényesebb ága volt ennek az ügynek az, amely e. kerületi főhatóságunkat az állami főfelügyeletet gyakorló kormánnyal állította szembe. Ennek keletkezését és első fejleményét már tavalyi jelentésemben elmondtam; a lényege az volt, hogy a kormány kerületünk ama tényeit, hogy Ferenczyt lemondottnak tekintette és tanszékét betöltötte úgy állami és egyházi törvényeinkre, mint Ferenczyre nézve sérelmeseknek minősítette és felhívta kerületünket a sérelmek jogos és méltányos orvoslására. Kerületünk, az igazgató-tanács javaslatára, jobbnak látta a harc helyett az opportunitás menedékét: meghajolt a miniszteri leirat előtt s kimondotta, hogy újabb feliratban adja meg a bővebb felvilágosításokat. A feliratra a miniszter 1909. aug. 28-ikáról 82.614. sz. a. kelt leirattal felelt, melynek veleje az, hogy az e. kerület, az ö ítélete szerint, ellentétbe jutott az egyházi törvényekkel, azért újólag felkéri püspökünket Ferenczy Árpád sérelmeinek orvoslására; de újabb bizonyítékok és bizonylatok alapján hajlandó Ferenczy Árpád végellátási ügyét újra felvenni és elbírálni. A kerület ezt a leiratot nem tárgyalta, hanem Fejes István algondnok vezetése alatt egy bizottság értekezett az államtitkárral, melynek következtében a szokásos nyugdíjazási bizottság megalakúlt és az Ferenczy Árpádot végkielégítésre ajánlotta. A miniszter azonban a végkielégítést nem rendelte el, hanem 1910. márc. 17-én 14.798. sz. a. kelt leiratában arra kérte püspökünket, hogy Ferenczy Árpádot vagy helyez-