Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1909
13 tesse vissza jogaiba, vagy pedig ellene, eltávolítása céljából, a fegyelmi eljárást indíttassa meg, ámbár arra is hajlandó, hogy a vegyes bizottsági eljárást Sárospatakon újból lefolytatja Látni való, hogy az ügy ebben az ágában bonyolodott a legveszedelmesebb szövevénybe. Ennek oka egyfelől az volt, hogy a miniszter legelső, állásfoglalása egyoldalú információ alapján, elhamarkodva történt meg, akkor meg, amikor már jobban értesült a tényállásról, visszatérnie, tekintélyének kockáztatása, az állami felsöség megóvásának sérelme nélkül nem lehetett, — másfelől meg az, hogy kerületünk a maga igazának és autonómiánknak védelmeért az állammal harcba keveredni nem mert s fontosabb érdekek miatt nem is akart és így történhetett meg az, hogy Ferenczyt a két malomkő nemcsak össze nem morzsolta, hanem az egymást okkal kímélő két hatalom között szilárd, biztos álláspontra tehetett szert, ahonnan kényelmesen intézhetett újabb meg újabb támadásokat főiskolánk ellen. Az ügy tehát végképp elposványosodott és sietni kellett a kivezető út megválasztásával. A miniszter által kimutatott útak egyike sem mutatkozott célra vezetőnek és megnyugtatónak. A kényszernyugdíjazási eljárás már egyszer sikertelennek bizonyúlt, újból való felvétele tehát jó reménységgel nem kecsegtethetett. A visszahelyezés és azzal együtt a fegyelmi eljárás nyomban való megindítása következetlenség lett volna, kimenetele pedig — eltekintve az eljárás kedvetlenségeitől, talán botrányaitól, — bizonytalan. így hát, minthogy főiskolánk jelenlegi helyzetében az államkormánnyal való békés viszony megóvása feltétlenül szükségessé vált: igazgató-tanácsunk többsége legtanácsosabbnak látta, hogy a kerülettől kapott felhatalmazás alapján, még meghátrálással és súlyos anyagi áldozatok árán is békét kössön Ferenczy Árpáddal. Ez a békekötés f. év junius 8-ikán, a Sárospatakon tartott rendkívüli igazgató-tanácsi ülésben jött létre, melynek lényege az, hogy dr. Ferenczy Árpád kötelezte magát arra, hogy 1913. szept. 1-sejével vagy nyugdíjba megy, vagy állásáról önként lemond, főiskolánk elöljáróitól, hatóságaitól