Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1904

17 A katholikus iskola növendéke, a hit tárgyait illetőleg, hiszi azt, amit lelkére parancsolnak, lelkére erőszakolnak, tehát hisz engedelmességből, félelemből! — a protestáns iskola növen­déke ellenben hisz önként, lelke indításából, hiszi azt, aminek igaz­ságáról személyesen meg van győződve. Rá nézve a parancsszó nem valami külső, talán a tekintély szava, hanem benső szó, — a lelkiismeret parancsszava! Én, a magam részéről, azt a szertelett érdekes ós tanul­ságos ténykörülményt, hogy a míveltségben, polgárosodásban s jólétben a protestáns államok a legelörehaladottabbak (Német­ország, Anglia, Skócia, Helvétia, Hollandia, Dánia, Svéd ós Norvógország, Észak-amerikai köztársaság, Austrália): annak tulajdonítom, hogy a protestáns nevelési elv: az önállóságra való nevelés elve érvényesülvén az oktatás minden vonalán: mi sem természetesebb, mint az, hogy az önálló gondolkozáshoz és önálló cselekvéshez szokott nép a társadalom minden osztá­lyában a maga lábán jár s nem engedi magát sem szellemi, sem anyagi tekintetben mások által félrevezettetni. Tökéletesen igaza van Paulsennek, mikor azt mondja, hogy „a katholikus világ mindenütt hanyatlik, első sorban pedig a szellemi élet egész meze­jén.." „A katholikus népek jelentősége a protestáns népek jelentősé­gével úgy a régi, mint különösen az uj világban, két évszázad óta szakadatlan hanyatlást mutat." Es miért van az, hogy Magyarország 19 millió lakosa között az alig 4 millió lelket számláló, de a nemzet gerincét képező protestantismus viszi a vezető szerepet? Egyszerűen azért, mert a míveltség, a tudás, általában a szellemi túlsúly az ő részén van! Es ez szerintem, nem tulajdonítandó egyébnek, mint annak az egyedül helyes nevelési rendszernek, mely a protestantismusnak, minden aranynál és ezüstnél is drágább és becsesebb tulajdona! így állván a dolog, nem természetes ós jogos kivánság-é, ha hangsúlyozzuk, hogy a gymnasiumi tanítás minden ágában, tehát a vallástanításban is önállóság legyen a jelszavunk, mert különben élő, személyes meggyőződésen alapuló hittel felfegyverzett ifjúságot nem lehet nevelnünk. Ezt pedig a mai kor szelleme elengedhetetlenül megköveteli. — Önállóság hitben és meggyő­ződésben, gondolkozásban és cselekvésben egyaránt! Ezt kell min­dig hangsúlyozni tanítványai előtt annak, aki belőlük az egy­2

Next

/
Thumbnails
Contents