Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1904

98 másfelől tagadhatatlan, hogy ez a tulajdonság, ez a Keresztelő Jézusi hang, okosan kezelve megbecsülhetetlen kincses bányájává válhatik az egyházi szónoknak. — Ez sem futott hát hiába; valami jutalomra igy is érdemes. Végűi a jelenlegi pályázat sikeres voltán való megelégedéssel és a pályázók iránt kifejezett elösmeréssel ajánljuk most már, hogy a kettős pályadíj első, nagyobb fele (50 k. 40 f.) a IV. sz., „A bánat egy nagy óceán" jeligéjű mű szerzőjének, — a második vagy kisebb fele (33 k. (0 f.) a Ill-ik és V. sz. művek szerzőinek, egyenlően megosztva adassék ki. A III. sz. jeligéje: „Balzsamúl a hit malasztja légyen; az V-ikó: „A szív és lélek bánata az Isten szerint való bánat." Nóvák Lajos. Az 1904—5. évi Vay nagyobb díjra, a gyakorlati theologia hazai irodalmában való búvárkodási kedv előmozdításáúl s különösen a mind elméleti, mind gyakorlati téren nagyot hanyatlott lelki gondozás (cura pastoralis) iránti érdekkeltés okából Tóth Ferenc „Lelkipásztori gondviselés" c. művének tudományos fel dolgozására hívogattuk a leendő lelkipásztorokat. A feladat ez volt: „Ösmertesse és bírálja meg a pályázó Tóth Ferenc „Lelkipásztori gondviselés" c. művét korának és a jelenkornak tudományos álláspontjához képest Érkezett egy pályamű ezzel a jeligével: „Légy hív mind halálig s neked adom az életnek koronáját.' Jel. II: 10. A 66 negyedrétű lapra terjedő dolgozatból 58 lap az ösmertetésnek, 8 lap a bírálatnak van szentelve. Már ez a körülmény maga bizonyítja, hogy a pályázó vagy nem értette meg a feladatot, vagy ha megértette: a könnyebb végét fogta a dolognak s dolgozatából éppen az hiányzik leginkább, amire mi a feladat kitűzésénél a legnagyobb súlyt fektettük, — a tudományosság. Erőt felülmúló készültséget egyetlenegy pályázótól se várhatunk, nem is várunk e versenytereken; de megvárjuk, meg kell várnunk legalább azt, hogy a pályázó kétségtelen bizonyságot szolgáltasson arról, hogy tárgyának tudományos színvonalon való tartásához, a tárgy tudományos kezeléséhez kedvvel, arravalósággal rendelkezik. Ezt, — fájdalom ! — nem mondhatjuk el e pályamunka írójáról. Műve tulajdonképp alig egyéb, mint kivonatolása Tóth