Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1903

134. regényfélének tekinteni.« Az ilyen hipothezisekről pedig azt állítani, hogy épen annyi alapjok van, mint az ellenkezőknek, amelyeket pedig hiteles adatok támogatnak, egyenesen a történelmi érzék hiányára vall. Mindenesetre nagy kár, hogy szerző búvárkodásában nem fejtett ki kellő lelkiismeretességet és szorgalmat, állításai egynémelyikében pedig nem tanúsított kellő megfontoltságot és alaposságot, mert írói képessegének mindezek dacára is elég szép bizonyságát szolgáltatja rövid értekezésének nagyobb része. így műve a maga egészében a címéhez és tárgyához viszonyítva egy töredék hatását teszi az olvasóra, természetes tehát, hogy ezt a hiányos munkásságot nem is jutalmazhatjuk a pályadíjjal. Zoványi Jenő. Az idei Péczely dijra (42 frt.) »Herbart élete, lélek és nevelés tana« című kérdés volt kitűzve azon szándékkal, hogy Kantot a nagy königsbergi filizofust ünnepelve, legkiválóbb tanítványáról Herbartról se feledkezzünk meg. Sajnos, hogy akadémiai ifjúságunk körében csak egyetlen egy itjú vállalkozott arra, hogy tudását gyarapítsa, eszmekörét tágítsa a Herbart műveinek tanulmányozásából, holott maga a tárgy oly vonzó, eszméitető s a mellett magával az élettel oly szoros kapcsolatban van, hogy a vele való foglalkozás a nem szakszerű pedagógusra nézve is rendkívül hálás és gyümölcsöző. Azonban meg kell elégednünk ez egyetlen pályamunkával, melynek jeligéje »Es bildet ein Talent sich in der Stíllé, Sich ein Charakter in dem Strom der Welt.« A mű szerzője buzgón tanulmányozta Herbart műveit s nagyobb anyagot ölel fel, mint a mennyit a kérdés jelöl, a mennyiben Herbartnak nemcsak a lélek- és neveléstanával, hanem egész filozófiájával is foglalkozik tizenegy fejezetben. Az első és harmadik fejezetben Herbart filizofiáját jellemzi általánosságban és helyét igyekszik kijelölni a bölcsészet történetében s a második fejezetben életét irja le. A fentebb említett két fejezet mutatja leginkább, hogy szerzőnk kezdő gondolkozó. Bár itt is kerüli a homályt s elég világos és érthető gondolatai vannak, e nehéz thémával nem tud megbirkózni. De e nemű fogyatkozásaiért bőven kárpótol bennünket a következő fejezetekben, hol