Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1898

14 retne Eurialus-szal beszélni, de ez az erkölcsi érzés győz benne, mikor annak levelét tűzbe dobja. S mikor ő maga ír kedvesének, levele hangját a szemérem és tartózkodás jellemzi. Tudjuk, hogy női méltóságát és erkölcsiségét szerencsétlen szenvedélye áldozatul követeli. De mennyi lélektani és más természetű ok magyarázza e bukás kikerülhetetlenségét! Korai, gyors hervadása még a legkényesebb erkölcsbiró előtt is expiálja bűnét, s női, természetes gyengesége szinte erénnyé magasztosúl abban az állhatatosságban, mellyel első, egyetlen szerelméhez ragaszkodik s mely kora sírjába viszi. A szenvedélynek ugyanaz az ereje pusztítja, a melyik Eurialust ; de a szenvedély festésénél, pár túlzást nem számítva, szerencsésen kikerüli Aeneas Sylvius azokat a torzításokat, melyek Eurialust annyira visszataszítóvá teszik. Pedig ő benne is heves olasz vér pezseg ! Szenvedélyes és meggondolatlan ; vakmerő és találékony, mikor erre szüksége van. Az Eurialus és Lucretia szerelme kielégíthetetlen. Minél többször találkoznak, s minél több veszedelem közt, annál inkább vágynak az ujabb együttlét után. De e vágyuk kielegitésére nem elég saját cselük; eszközökűl más személyekre van szükségük, kik segítik őket bűnös céljaikra. Ezek között első Sabina, kit Eurialus először küld, elég tapintatlanul, Lucretiához. Maga ez a tény, hogy egy ilyen rovott életű asszonyt választ postájául, jellemző mind szerzőnkre, mind Eurialusra. Azonban alakját elég ügyesen rajzolja meg. Lucretia előtt ravaszúl viselkedik s küldője előtt is folytatja ezt a játékot, hitegetve őt Lucretia szerelmével. Mintha Plautus valamelyik vén asszonya került volna ide. Valóban Plautusnál s általában a görög s római vígjátékokban nem egyszer ráakadunk Sabina őskori modelljére! Szerelmükben másik segitőjök Zozias. Úrnőjéhez erényében, bűnében híven ragaszkodó cseléd. Rajta kivül ott találjuk még Polinurust, Agamemnont, a Menelaus testvérét s Menelausnak, a férjnek, halaványan rajzolt alakjat. Általában a személyekkel nagyon bőven bánik ; úgy szólván minden kalandra külön szolgát, vagy jóakarót léptet fel segítő eszközül. Mert kaland van bőven. Szerző épen ezzel takarja meséje szegénységét. Nem szamitva azokat a mesterkedéseket, a melyekkel találkozásukat a szerelmesek előkészítik, háromszor jönnek összeE találkozások mindegyikénél kedveskedik az író égy-egy új nehézség) egy-egy új cselfogás, egy-egy új és érdekes intermezzo leírásával. Természetesen ezek, sőt még a találkozások is, csak magu-