Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1898

12 elnézéséből a férfiakkal szemben, a mai társadalom is sokat megőrzött. Igaz, hogy tulajdonképen Lucretia üzeni meg először szerelmét, s Eurialust szerette már akkor, mielőtt a lovag őt ismerte s leveleivel ostromolta volna, de utóbb Eurialus az, ki leveleivel úgyszólván kierőszakolja a találkozást, a ki fékevesztett szenvedélyében lovagi eszményéről megfeledkezve, Lucretia háborgó becsületérzését leküzdi s őt magát kettejök oktalan szenvedélye áldozatává teszi. A mily erővel vonja ez a szenvedély Lucretiát az elpusztulás felé, oly erővel taszitja őt szerencsétlen asszonyi sorsa is. Mert tudnunk kell, hogy Lucretia nem a maga jószántából választotta férjét, Menelaust. Ez a viszony, melybe szíve ellen kényszeritették, lassanként már fölemésztette lelke energiáját s megtörte erkölcsi erejét, mikor a morális alapokat nélkülöző, s a szivek törvénye nélkül kötött házassága boszulójául a véletlen elébe dobja daliás lovagját. A szerelmesek közti levélváltásban az iró Lucretia sorsának kegyetlenségét még jobban kiszínezi. Ezekben a levelekben Lucretia lángoló szerelme ellenére mindig vonakodik a találkozástól s undorodik az erkölcstelenség bélyegétől, melyet hűtlenségével ülne magára. Erkölcsi érzése jó ideig állja a harcot, de végre is összeroskad attól a kettős tehertől, melyet szeretetlen házassága és ujabb szenvedélye raknak reá. Erkölcsi bukása után aztán nem marad más vigasztalásául, minthogy a repülő percek mérgezett mézével pótolja egy élet boldogságát. És ő teljes magafelejtéssel enged végzetének. És ez a végzet kegyetlen; üldözi egészen a sírig; kegyetlen, mint korának Ítélkezése az asszonyok felett. Ebben a korban a nő a középkor hagyományához híven, egy oldalról imádat tárgya, másrészről azonban a férfiak szeszélyére bízott játékszer csupán. Ezekből az időkből származó prózai és verses elbeszélésekben a nő ezer kísértésnek van kitéve, csak azért, hogy a férj hűségéről meggyőződhessék. És a nő boldog, ha a megpróbáltatásokat kiállva, férje ismét oldalához emeli. Egyenlő mértékkel mérni nőnek és férfinak : ez volt legmesszebb ezeknek az időknek embereitől. A kornak ilyen felfogása magyarázza a Lucretia és Eurialus sorsának igazságszolgáltatásában rejlő fogyatkozást, és az a körülmény, hogy a mese szövésénél az elbeszélő kezét történeti tények kötötték meg. Ha a »História de E. et L.t személyeinek jellemzésére térünk rá, látjuk, hogy a nagy nevű szerző mily messze áll még