Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1898

11 sokszor gyarlóságaival és prózaiságával. Gondoljunk csak Boccaccio kalandos szerelmi történeteire ! Boccaccio és némely társai sokszor vissza is élnek a tárgyválasztás szabadságával s a szinek élénkségével és realitásával.

1 A legtöbben már csak épen szokásból, a látszat kedveért csatolnak elbeszéléseik elejére vagy végére egy kis erkölcsi tanulságot, mások meg épen az olvasóra bizzák, hogy, ha tanuló kedvökben vannak, tanuljanak a furcsa történetből, érzéki leírásokból, jelenetekből; ha nem, akkor csak gyönyörködjenek. Az előbbiek közé tartozik Aeneas Sylvius elbeszélése. Egyes részletein legkevésbbé sem látszik valamelyes erkölcsi célzatosság, sőt pruderia sem, de a végire mégis odabiggyeszti: »A kik ezt olvassák, okuljanak a mások bajain s úgy cselekedjenek, hogy javukra váljék s ne siessenek mohón kiüríteni a szerelem poharát, mert több keserűség, mint méz van benne.* Hát bizony a szerelemnek mézére, de keserűségére is bőven ontja a példákat s azokat nem is a mi kényesebb irodalmi Ízlésünk szerint válogatja össze; de a történelmi szempontok mellőzése nélkül ezért a nagy nevű szerzőt elitélnünk nem lehet. Az irodalomban előtte is, utána is egy sereg ily nemű szerelmi história van. »Főtárgyaik: tiltott csókok, furfangos csalások, goromba versengések. A szerelem bennök majdnem összeesik az érzékiséggel. Komikumok durva és vad; ízlésök szabálya: naturalia non sunt turpia*

2 Ennek az érzéki iránynak szolgálatában áll a mese, a mely különben nagyon vékony szálakból van összeszőve. Egy, a császár szolgálatában álló, Sienában tartózkodó előkelő ifjú, Eurialus, mint tudjuk, valódi néven Schlick Gáspár, de a mely név az elbeszélésben nem fordul elő, megszeret egy sienai, szintén előkelő, de már férjes nőt. Párszor az ablaküvegen át látják egymást, párszor találkoznak is, de aztán örökre válniok kell. Az asszony bánatában elsorvad; a férfi is búsul egy darabig, de aztán a császár parancsára megházasodik. Ennyi a mese s ennek elbeszélése nyolc nagy, sűrűn nyomtatott folians levelet tölt be. Lucretia szerelmi bánatában meghal, Eurialus egy kis bánkódás árán megmenekszik és családot alapít. Ez a régi idők igazságszolgáltatása, melynek barbarismusából azonban a nőkkel, 1 Boccaccio valóban megérdemelné sok részlete miatt a siójátékot: Boccaccio ha boccacia. 2 Beöthy Zs.: A szépprózai elbeszélés a régi magyar, irodalomban I. k. 71. 1.