Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1897

24 Ez lehet egyedül az állam keletkezésének a állandó fenmaradásáuak magyarázata s azok, kik a családból, vérségi kapocsból kifejlődöüuek állítják s a külömbféle ethikai, vallási, jó 1 lé ti elméletek vagy az államnak csak egyik vonatkozását, oldalát tüntetik fel, vagy összetévesztik a keletkezés, létezés okát annak külső látszatával, a lényeget az alakkal, az alapot a formával vagy pedig az embernek, mint földi, természeti létezőnek természetét figyelembe nem véve, félreismerve, emberileg ki nem magyarázható, meg nem érthető, tartalom nélküli fogalmát adják az államnak. Azt tudhatjuk — inert érezzük — csupán, hogy mi hozta létre az államot, az t. i. a mi ma is fentartja, de hogy mily alakban jelent meg, milyen volt az az állam-embrio, ma, a fejlett emberi s állami élet gyermekei, meg nem moudhatjuk, mert nem tudjuk azon életviszonyokat, körülményeket, melyek között a földön először megjelent emberiség élt s élni tudott, de azt bizonyosra vehetjük, hogy mert társas élet s így jogrend nélkül nem élhetett, valaminő állami életet kellett élnie. Az állam akkori, első alakját ki sem mondhatja meg, de az mindenesetre olyan volt, mely az akkori létfeltételeknek, életkörülményeknek megfelelt. Az ember már államban születik s az államiság, mint létalap együtt fejlődött, változott alakjában az emberiség, fejlődésével, viszonyainak változásával. Sőt sokáig éltek az emberek, tisztán a jogérzettől hajtatva, állami életet úgy, hogy az államiság, mint ilyen létezéséről határozott fogalmuk lett volna. Önkéntelen engedelmeskedés, a joglétesítő és parancsoló akarat követése, betartása megvolt bennük a nélkül, hogy biztos tudatával bírtak volna annak, hogy ők ez által államban élnek jogéletet. S ezért helytelen pld. az a nézet, mely az államot a családi vagy vérségi kapcsolatból származtatja, miután ezek már okvetlenül fejlettebb alakulatok, melyeket meg kellett előznie az állami életnek. Előbb van az egész, azután a rész. A családi és vérségi kapcsolat kifejlődése és védelme, tehát lehetősége csak állami létben képzelhető s finomult érzést feltételez, míg a jogérzet csak emberi s uem emberies érzést s életet tételez fel, az együtt jött létre az emberrel, mielőtt abban emberiesebb s nemesebb érzések kifejlődtek volna. A vérségi kötelék érzése, tudata eredetileg tisztán állati ösztönön alapúihatott s nem volt feltétele emberi életnek. Az utód fentartásáuak eszköze s nem az emberi lét feltétele volt. Egy példával ez teljesen beigazolható. Az állatvilágban is meg van a vérségi kapcsolat érzése, de csak az állatvilágnak megfelelő,