Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1897

A A JOG ES ÁLLAM ESZMÉJE ALAPJÁN. TANÁRI SZÉKFOGLALÓ BESZÉD. * IRTA ÉS 1897. ÉVI SZEPTEMBER 8-ÁN FELOLVASTA: DR. ILLYEPALVI VITÉZ GÉZA, jogtanár. Nagytiszteletü és Tekintetes igazgató-tanács! Mélyen tisztelt tanári kar! Nemes tanuló ifjúság! Az emberi természetben fekszik, hogy ha virágot lát, nem gondol annak életadó gyökerére, ha fényes palota tűnik szemébe, mit törődik annak biztos létet, szilárdságot adó fundamentumával?! Pedig lehet, hogy a fa, mely most virággal teli, utolsó pompájában ragyog, lehet, hogy a fényes palota a legelső kicsiny rázkódásra összeomlik, holnap már kőhalom, ha a fának gyökere korhadt, élettelen, ha ama büszke palota csak Potemkin-háza volt, melynek szilárd alapja nincs, csak gyenge, erőtelen. Az emberek kedvelik a szabadságot, a társas élet, az állami lét e szép virágát, a haladás, szellemi-, anyagi fejlődés védvárát, de feledik, eszükbe se jut legtöbbször, hogy annak élete csak úgy biztos, fennállása csak úgy tartós s lehet állandó védbástyája az állam életének, ha alapja szilárd, gyökere életerős, ha erős alapon épült fel, egészséges gyökérből fejlődött. 8 a szabadság emez életadó gyökere, ez a biztos fundamentoma nem más, mint a rend. A kettő egy és ugyanaz, rend és szabadság ugyan-