Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1886

23 Ott vannak a poroszok : Bismarck és Moltke az 1866-iki és 1870-iki háborujokat, diplomatiai s katonai szervezkedés mellett, nagyjelentőségű statisztikai munkálatokkal készítették elő. Uralkodójuk elé emlékiratokat terjesztettek, melyeken úgy saját hazájuk, mint az ellenséges államok katonai viszonyait statisztikai alapon világították meg s azokból a győzelem biztos esélyét helyezték kilátásba. A katonai erők előzetes mérlegelését, a porosz ágyuk és gyútűs puskák döntő hatását, s az osztrák és francia fegyverek hátrányait jóelőre megállapították. Moltke a francia hadak katasztrófáját statisztikai alapon már 1868. májusi emlékiratában megjósolta. S ha a tábornokoknak és minisztereknek jogukban áll a statisztikát fegyverül alkalmazni ellenségeikkel szemben : bizonynyal a statisztikusok sem fognak visszariadni attól, hogy a tudomány birodalmát kiterjeszszék a politikai élet minden nagyobb jelenségére, habár az a minisztereknek és tábornokoknak nem nagyon tetszenek is. Quetelet a „ Valószínűségekről" szóló halhatatlan művében nagy körvonalakban jelöli ki a határokat, ameddig a statisztika avatott keze nyúlhat. Habozás nélkül mondja, hogy «a politikai állapotok feltárása lényeges része az ország statisztikájának. > Vagy, midőn így szól: «A statisztika legbiztosabb módokat nyújt a törvények hatályának megítélésére. > E meghatározásokat, bármily nagy mestertől erednek is azok. az én parányi ítéletem szerint föltétlenül szabatos körvonalokúi elfogadnunk lehetetlen. Egyrészről túlmennek, másrészről innen maradnak a kellő korlátokon. Quetelet annyira megy, hogy a politikai állapot azon részeit sem kétkedik a statisztika uralma alá helyezni, a melyek számokkal ki nem fejezhetők, s melyeket számadatok alapján vizsgálnunk nem lehet. Ez merőben ellenkeznék a statisztikai módszerrel, mely vitathatlanúl a tömeges számszerű észlelés inductiv módszere. Ellenkezik magának a híres belga tudósnak alapelméletével, mely az úgynevezett nagy számokra s az ezekből leszármaztatható törvényekre van alapítva. S mily végtelen területre csapongana át a statisztika, ha a politikai viszonyok azon részébe is beleszólhatna, melyek számokkal ki nem fejezhetők! Hiszen akkor az egész alkotmány- és törvényismét, az összes közigazgatási szervezetet fel kellene ölelnie. Ily eljárás a tudomány túltengésére s a különböző ísmeretágak összekuszálására vezetne. Noha Quetelet felfogását Wappiiussal együtt sokan támogatják : a tudomány jólfelfogott érdekében nem csatlakozhatom ahoz. Távol állok azon statisztikusoktól, kik a politikát határozottan kiutasítják működésök köréből: de viszont a politikai viszonyoknak csak azon részleteit