Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1902
74 a felölelt események történetét. Folyékony és legtöbbnyire helyes irálylyal, élénk modorban tárgyalja a protestáns egyháznak 11. Rákóczi Ferenc korában történt külső és belső életmozzanatait. Forrásait ugyan még egy csomóval megpótolhatta volna, de amit felhasznált, az jól van megválogatva, s a fel nem használtak legfeljebb egyes kisebbrendü adatokkal pótolhatták volna műve egyes részleteit, de az egésznek a képét meg nem változtatták volna- Igaz, hogy az egyházi élet belső oldalára vonatkozó események majdnem teljesen a szaktanár előadása nyomán lévén összeállítva, a más források kutatását mellőző eljárása itt az önálló munkásságot jóformán kizárta, aminek azonban az a mentsége, hogy e tekintetben több kútfő nem könnyen állhatott volna rendelkezésére. Emlékezzünk meg most már hibáiról és tévedéseiről is. A legnagyobb közülök az az álláspontja, amelyen a szatmári békének (melyet egy helyen szatmárnémetinek mond) az egyház történetében még mindig olyan nagy fontosságot tulajdonit, amivel az egyáltalában nem bír. Elég jelentékeny tévedés az is, hogy a magyarországi sérelmeket összekeveri az erdélyiekkel, s mintegy ezekre alapítja a magyarországi rendek panaszait. Tévedés, hogy az erdélyi vallásügyi viszonyok a forradalom kezdetén még a magyarországiaknál is rosszabbak lettek volna. Helytelen dolog, hogy a szaktanár előadásaihoz való ragaszkodást a belélet rajzánál annyira viszi, hogy még azokat az eseményeket is elősorolja, melyeket a szaktanár egy tágasabb körii korszakot véve fel, a Rákóczi-korbeliekkel egyfolytában adott elő, de amelyek a pályakérdés körébe nem tartoznak. Néhány kisebbszerü adata szintén hibás. így például báró Vayt és nagyszombati országgyűlést emleget, ami egyik se volt. Turóczmegye egyik követévé Okolicsányi Pált teszi, holott Kristóf volt, a békeközvetitő Pált ellenben egy helyen Györgynek mondja A samarjai egyházkerület püspöki széke szerinte 16(S5-től fogva állott üresen, pedig már 1675. után is betöltetlen volt; a rózsahegyi zsinatot nem 1702-ben, hanem 1707-ben tartották. Ugyanez a zsinat a gömörvidéki egyházkerületnek szerinte a tiszai kerület nevet adta, noha erről a zsinat határozatai közt szó sincs· Elzálogosított szepes-sárost 13 várost emleget, pedig ilyet nem ismer a történelem, valamint nem ismer speci- aliter a szepesi 13 város részére szervezett külön superinten- dentiát sem, sem továbbá a szepesváraljai zsinatnak ezekre ho
