Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1902
72 A munka bevezetése, meglehetős nehézkesen és ingadozva indúl; nem tud itt a szerző egyenesen haladni a történelmi talajon; nincs biztos áttekintése, pedig, a mint előre is mondottuk, tanulmánya bőséges, A hisztorikumot sokszor nem tudja különválasztani a legendáriB anyagtól; kritikája itt-ott keresztyén dogmatikus előfeltételen nyugszik. Hogy egyebet ne említsünk, a budd- hismus forrását abban a tényben keresi és véli feltalálni, hogy egy fejedelmi származású ifjú feltalálta a maga 4 üdv igazságát a brahmanismusból való kifejlődésről és fokozatos kialakulásról pedig, mintha tudni sem akarna semmit. Vagy mikor a buddhia- mus sajátos ellentétei felett elmélkedik: csodálkozik azon, hogy a vallásalapító a legfőbb ismeretet nem valami kinyilatkoztatás útján nyerte; csodálkozik azon is, hogy az örök boldogságba jutott lelkek számára, nincs valami „helyiség," a hol azok állandóan tartózkodjanak; valamint a buddhismus egész közép Ázsiában való elterjedésének okát sem kutatja, hanem azt mondja, hogy az „egyenesen csodálatos dolog." Szerzőnek az általánosításban való gyöngesége a buddhis- mus erkölcstanáról általában szóló 2-ik fejezetében is mutatkozik, noha itt már ottbonasabban érzi magát; kezd belemelegedni tárgyába, nehány rövid találó vonással vázolja Buddha főbb erkölcsi elveit s megadja müvének diszpozícióját. A következő fejezetek gondos és pontos összeállításban adják az erkölcstan minden nevezetesebb tételét. És a mit fő-fő érdeméül tudunk be pályázónak az az, hogy az erkölcstan! tételeket jó részbeu nem a Buddháról szóló történeti müvekből vagy kommentárokból szedegeti ki, hanem a búd dhaista iratokból, — természetesen ezeknek fordított kiadásaiból — vonja ki. — Igaz, hogy ezekkel az erkölcstani tételekkel foglalkozó fejezetei szára- zak, túlságosan tömörek, jóformán csak a kész anyagot adják de elvitathatatlan tény az, hogy a szerző önállóan dolgozott és ez az önállóság azon a módszeren is meglátszik, a melyet müve megírásában követett. — Eredeti gondolatai kevesek. E tekintetben csupán egyes szükebb szavú megjegyzésekre szorítkozik és ezek a megjegyzések is inkább a keresztyén apologeta fel- sóhajtásai, mint a hisztorikus objektiv észrevételei. — Egy-egy ilyen felsóhajtás azt a benyomást teszi az olvasóra, mintha a szerző elégedetlenkednék és türelmetlenkednék a miatt, hogy Buddha és a buddhismus nem bírt felemelkedni arra a magaslatra, a melyen Krisztus és a krisztianizmus áll. — A különböző
