Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1902
24í III, 2.): nem hihetjük el, hogy valaki épen egy zsenge, pogány keresztyén gyülekezetei választott volna ki abból a célból, hogy azt a magasabb valláserkölcsi igazságok minél gyorsabb elsajátítására unszolja. 4. Minden érve között legerősebb a legutolsó, a melyben, mint láttuk, arra hivatkozik, hogy a pogány keresztyénekhez intézett galata levélben maga Pál is Ábrahám fiainak nevezi a keresztyéneket. Azonban ezt a legerősebb érvet sem tarthatjuk döntő erejűnek, mert: igaz ugyan az, hogy Pál apostol az említett levelet a Galatia provinciában élő pogány keresztyénekhez intézi, de e levélnek egész tartalma azt bizonyítja, hogy ő itt az ő szabad, törvénymentes keresztyénségének jogosultságát a zsidóskodó missionáriusok vádjai ellenében igazolja, tehát a galatákhoz szólva, tulajdonképen a judaisták érvei ellen fejti ki a maga érveit. Az ő universalismusa alapján a pogányokat is kvalifikáltaknak tartja arra, hogy a Krisztusban való hit föltétele alatt, a mózesi törvény teljes mellőzésével ép olyan igazi Ábrahára magva, Isten Izraelé legyenek, mint a zsidókból lett keresztyének; de semmi sem jogosít fel bárkit is arra, hogy ebből egyebet is következtessen, mint azt, hogy a zsidókhoz írott levél σπέρμα Αβρααα és λαός τον &sov kifejezései is általában véve keresztyénekről szólanak, nem pedig csupán akár Rómában, akár máshol élő pogány keresztyénekről. Egy újabban felmerült s a szakkörökbe sok szerencsével bekopogtatott nézet szerint a zsidókhoz írott levél első olvasói római keresztyének voltak és pedig egy Rómában élő, szűkebb körű keresztyén társaság vagy házi gyülekezet tagjai, nem tekintve arra, hogy zsidó vagy pogány nemzetiségűek voltak-e. Ennek a nézetnek Harnack Adolf, berlini theol. tanár a képviselője.1 Ő előtte ugyan már Zahn is felvetette a házi gyülekezet hypothesise^1 2 de erősen vitatva azt, hogy az a házi gyülekezet a római keresztyén egyháznak egy tisztán született zsidókból álló csoportja volt. Mellőzve itt most a Zahn elméletének ismertetését (a zsidó keresztyén elmélet különben is túlhaladott álláspont lévén) lássuk egyenesen Harnacknak egészen új és eredeti okoskodását. 1. A levél legelőször Rómában tűnik fel, a mennyiben, a 1 Probabilia über die Adresse u. den Verfasser des Hebräerbriefs. Zeitschrift f. d. Neutest. Wissenschaft. 1900. 16. kk. 2 Zahn: Einleitung in das N. T. 1899.
