Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1902
239 hozzávéve ehez a klasszikus görög nyelvezetet, a LXX-ból vett idézeteket, kizártnak tartják azt az esetet, hogy a levél jeruzsá- lemieknek szólana, mert hiszen ezek nem értettek görögül s az ó-testamentomot annak eredeti nyelvén olvasták. Ez ma már túlhaladott álláspont. Másik vélemény szerint pogdny-keresztyénekhez van intézve a levél. Ez mindenesetre több figyelmet érdemel, egyebeken kívül azért is, mert ehez a véleményhez csatlakozott az ős keresz- tyénség egyik legalaposabb ismerője Pfleiderer Ottó, berlini theol. tanár is. — Pfleiderer1 szerint lehetetlen az, hogy a zsidókhoz írott levél jeruzsálemi zsidó-keresztyéneknek szólana ; mert egy olyan levél, a mely nem héberből van fordítva, hanem eredeti és pedig klasszikus görög nyelven van írva, nem szólhatott az arám nyelven beszélő jeruzsálemi gyülekezet tagjaihoz. Ezekkel szemben, a kik az ó-szövetséget eredeti nyelven is olvashatták, teljesen céltalan dolog lett volna a LXX görög fordításból venni az idézeteket. Mi okból írhatta volna a szerző épen jeruzsále· mieknek - a kik között a hatvanas években még sok szem- és fültanuja élt az evangéliumi történeteknek — azt, hogy az evangélium „fültanúk útján jutott el hozzánk“ (II, 3,1? Vagy miképen illik a jeruzsálemiekre az, hogy ők az ő adományaikkal szolgáltak a szenteknek s még szolgálnak is (VI, 10), holott ők maguk vannak legjobban rászorúlva a segítségre, — a mit Pál apostolnak, magánakis lelkére kötnek a jeruzsálemi egyesség létrejötte alkalmával (L. Gal. II) ? A mi a zsidó áldozati- és papi szertartásokra való hivatkozást illeti, az, Pfleiderer szerint, épen ellene szól annak a föltevésnek, hogy a levél első olvasói zsidó keresztyének voltak, mert nem valóságos templomról van szó, hanem egy ideális istentiszteleti helyről, a mint azt a szerző a szövetség sátorának mózesi rajza után magának elképzelte. Ép oly kevéssé írhatta e levelet szerző az alexandriai judaistáknak. Az, hogy a levélben sok a LXX-ból vett idézet; vagy az, hogy az egész tartalom alexandriai műveltséget árúi el, semmivel sem mond többet Pfleiderer szerint, csak annyit, hogy az író maga alexandriai képzettségű egyén volt s ebből nem következhet k az, hogy az olvasók is alexandriaiak voltak. Az ellenvéleményeknek ilyetén cáfolása után kimondja Pfleiderer azt, hogy a zsidókhoz írott levél tartalma és célja szerint is a római gyülekezethez illik legjobban. Pozitív bizonyítékai a következők : 1 Das Urchristentum, seine Schriften u. Lehren. 623. s köv. lapokon.
