Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1902
237 egészen az apostoli levelek irásmodorára emléke ztet. így a II. 1—3; III—IV. egészen; V. 11; VI. 1, 3, 9; X. 19—39; XI.’ 1—3; nem is említve a XII., XIII. fejezeteket, a melyekben feltűnő hasonlóságot látunk még a feltétlenül hiteleseknek tartott páli levelek záradékaihoz és intelmeihez is. Egyébiránt szónokias részleteket, hittani fejtegetéseket vagy akár paraklesiseket oly nagy számmal találunk a páli levelekben is, hogy ez a körülmény kissé mérsékelhet is bennünket abban a buzgalomban, hogy a zsidókhoz írott levéltől — és csupán csak ettől — ilyen okok alapján tagadjuk meg a levélalakot. Véleményem szerint a zsidókhoz Írott levél levélalakjának ügye együtt áll vagy esik a páli levelek levélalakjának ügyével, a melv utóbbit sem mondhatjuk, különösen manapság, egyhangúlag tisztázottnak. Az apostoli és az azután következett korszak irodalmi termékei között tekintélyes helyet foglalnak el az u.. n. apostoli levelek, sőt az ős keresztyén irodalomból legnagyobb részben ez az írásműfaj maradt reánk. Ez apostoli leve lek közűi igen sokról meg lehet állapítani azt, hogy nem a mai értelemben vett levelek ; nem kizárólag valami meghatározott· olvasóknak vagy címzetteknek szólanak ; hanem valamely keresztyén tant, igazságot, valamely hittani vagy más kérdést levélalakban terjesztenek elő, tehát annak a korszaknak szokásos vagy mondjuk divatos irodalmi formájában. Valamint a görög-római klaszszikus irodalom ban voltak levélalakú tanköltemények (kiváló képviselőjök az Epistola ad Pisones); úgy az őskeresztyén irodalomban voltak levélalakú értekezések, fejtegetések, úgynevezhető tanlevelek.' Ilyenek pl. a Kelemen-féle levelek a korinthusiakhoz, Justinus levele Diognetushoz, Ignatius levele Polykarpushoz, vagy a leideni kritikusok szerint1 2 Pál levelei egyes gyülekezetekhez, vagy — szerintem is — a zsidókhoz írott levél. Iratunktól nem vitatható el a levélalak s ennek igazolására egyáltalában nincs szükségünk „a levél záradékában olvasható személyi vonatkozásokra“ sem — a miket pl. Erdős fődolognak tart3 — mert azok nélkül is szembeszökő az, hogy csakugyan nem pusztán értekezéssel, hanem igenis levélalakú értekezéssel; tanlevéllel van dolgunk. Bár az általánosan megszokott kritikai tárgyalási módtól eltérek, a midőn legelőször is a levél külalakjával foglalkozom ; 1 Jűlicher „Lehrbrief“-nek nevezi a zsidókhoz írott levelet, I. m. 132 1. 2 L. Van Manen, i. m. i. h. s Dr. Erdős József ·. A zsidókhoz írt levél stb. Debrecen 1894. 29 1.
