Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1902

(J zsidóihoz írott levél erecUténel* főbb problémái.

'Tanári székfoglaló értekezés. Irta s 1Q02. szept- 10-ikén felolvasta Kokoska Sózsef íkeol. tanár.

Az új-szövetségi kánonnak egyik legértékesebb, s mondhatni, legérdekesebb darabja az az irat, a mely a Pál apostolféle levelek után a zsidóiéhoz vagyis inkább a héberekhez — προς Εβραίους — cimi alatt maradt reánk. Értékesnek mondható ez az irat azért, mert a keresztyén vallás, szorosabban pedig a keresztyén tan fejlődésének, az apostoli kor után következő fázisát több oldalról megvilágítja: azt a hézagot, a mi a paulinismus és a gnosticismus között van, betölti s különösen a Krisztustan fejlődésének láncolatát folytonossá teszi. Érdekesnek mondható pedig a rajta első tekintetre is meglátszó különlegesség miatt: szelleme, hangja, írásmodora, nyelvezete, általában egész előadása nagy mértékben elütő a többi új-szövetségi iratokétól.

A mű címe az eredeti szövegben a szerző neve nélkül áll annak élén. Ez a körülmény maga is elég világosan mutatja azt, hogy míg a többi páli levelek, sőt az összes új-szövetségi iratok a szerzők neveinek feljegyzéseivel együtt kerültek a kánonba, a zsidókhoz írott levél szerzőjének kilétéről sejtelemmel sem bírt az ős egyház s kezdettől fogva áttörhetetlen homály borította ez új-szövetségi íratnak eredetét. Bizonyítja az új-szövetségi kánon történetének minden mozzanata.*

Azokból a szegényes adatokból, a melyekre iratunk eredetének kutatásánál utalva vagyunk, kitűnik, hogy a zsidókhoz írott levél már a Római Kelemen-féle levelekben — a melyeket szerzőjük a 100. év körűi, Rómából küldött volt a korinthusiak- nak — fel van használva; 47 idézete közűi azonban egyikből

* V. ö. Holtzmann, Einleitung, 283. kk. 1.. a hol a lehető legteljesebb repertóriummal találkozunk.