Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1902
234 sem tudunk meg többet, csak annyit, hogy Kelemen ez iratot ismerte és sokra becsülte. Ismerte azt Justin martyr (150. körűi), Irenaeus (200. körűi), T&rtullian (220. körűi), Alexandriai Kelemen (220. körűi), Novatianus (250. körűi); Ismerték továbbá a hírneves gnosztikusok mindnyájan. Ezek a felemlített kitűnő férfiak azonban olyan különbözőképen vélekednek s nyilatkoznak a mi iratunkról, hogy azok után nagyon is nehéz, sőt lehetetlen valami biztos megállapodásra jutni annak szereztetési körülményeit, eredetének fontosabb kérdéseit illetőleg. Ilyen körülmények között nem csoda, ha a zsidókhoz írott levélnek a kánonikus íratok közé sorozása olyan sok nehézséggel járt s olyan viszontagságos, zűrzavaros múltja van, a milyen egynek sem a teljes szentirás összes iratai között. A keleti keresztyénség kebelében méltányolták legelsőbben is, és míg a nyugoti egyház kezdetben meglehetősen idegenkedett tőle, addig az alexandriai vezéregyéniségek, valamint az antiochiai 264. és a nicaeai 325. zsinatok egyenesen a páli levelek közé sorozták. Az áriusi viták lezajlása után nyugaton is több figyelemben részesítették. Hieronymus (Epištola 125. ad Euagrium) maga, bár határozottan kiemeli a nyugoti egyháznak a zsidókhoz írott levéllel szemben tanúsított negativ magatartását — a Pál- féle levelek közelében mutatja ki ez uj-szövetségi írat helyét. A kánoni érvény szorosan összefüggött a páli szerzőséggel s a szerint, a mint az utóbbit bizonyítani tudták vagy tagadták — Boroztatott a levél a kánoni íratok közé vagy küszöböltetett ki azok sorából. Azóta, hogy az egyházi hatalom a maga hitszabályozó munkája körébe a kánonrendezést is bevonta, s az egyes uj szövetségi íratok helyét törvényileg biztosította (batáridő gyanánt megállapíthatjuk az 1. íncze pápa korát (402—417.), a zsidókhoz írott levél is háborítatlanúl megmaradt a neki kijelölt helyen, a páli levelek végén, mind a mai napig. — A reformáció korában azonban újból felmerültek a régi kételyek a zsidókhoz írott levél hitelességét és kánonikus voltát illetőleg. A reformátorok határozottan tagadták a páli szerzőséget. A Confessio Gallicana egyenesen ki is küszöbölte azt a páli levelek sorából, a midőn 14 páli levél helyett csak 13-at vett fel. A lutheri egyház a maga szimbolikus könyveiben anonym levélnek nevezi. Ezekkel szemben a rom. kath. egyház a tridenti közzsinaton kimondotta, hogy a zsidókhoz írott levél, mint a Szent Pál szerzeménye, az apostol 14
