Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1902

az imatorembe ment, hol nyilvánvaló Örömmel hallgatta végig az énekkar három karénekét s köszönetének és Isten áldása kívánásának kifejezésével haladt a természetrajzi és természettani gyűjtemények, végűi a főiskolai kórház megtekintésére. Ötnegyedórai időzés után magas megelégedésének kifejezésével, lelkes éljenzések között vált meg főiskolánktól, a mint monda s a mint hisszük: a viszontlátásra! Örömmel jegyezzük ide még azt is, hogy Ö Fensége a mellett, hogy nevét bejegyezte látogatási könyvünkbe, kívánságunknak engedve, kegyes volt sajátkezűleg írt válaszát is átengedni levéltárunk számára, a melyet legbecsesebb ereklyéink között fogunk őrizni mindenkor. Fogadja Ő Fensége mindezekért e helyen is mély hálánkat és hódolatunkat . . .

De ezeken kívül is volt még egy magasztos ünnepünk, a Rákóczi-ünnep. Erről, minthogy az évzáró vizsgálatok idejére esett, lentebb számolunk be olvasóinknak.

A lefolyt iskolai év eseményei közé örömmel és köszönettel jegyezzük be a főiskolánkat ért megtiszteltetéseket. Hivatalosak voltunk a kolozsvári Mátyás-szobor leleplezési (1902. október 12.), a Magyar Nemzeti Muzeum 100 éves fennállási (1902. nov. 26—27), az eperjesi Magyar Társaság 75 éves fennállásának (1902. nov. 30.) ünnepeire és Zemplén vármegye 1903. junius 14-én tartott Rákóczi- tinnepére, a melyeken hol üdvözlő levél, hol küldöttek által vettünk részt, a körülményekhez képest. Szives figyelmükért fogadják mindnyájan hálás köszönetünket. Itt említjük meg azt is, hogy az 1900-iki Párisban tartott világkiállításban való részvétünkért ebben az évben kaptuk meg az oklevelet és az ezüst emlékérmet s hogy részt fogunk venni a kassai Rákóczi kiállításban is oda illő tárgyaink és emlékeink által.

Mint a többi években, úgy ebben is voltak pártfogóink, a kik nemes szivök sugallatát követve, önként kiterjesztették ránk szives figyelműket s hálásan fogadott áldozatkézségöket. A nagy közönséget kell itt első helyen említenünk, mely a már említett Vay- Mocsáry-Alapítványt lelkesen kezdi felkarolni s nemes buzgalommal siet főiskolánk anyagi támogatására. Sok egyháznak, sok egyénnek nevét jegyezhetnők ide már is, de minthogy az adakozásoknak még csak a kezdetén állunk, neveiknek és adományaiknak közlését későbbre kell halasztanunk.

De itt kell megemlékeznünk a „Vörös Kereszt“ sárospataki fiókjáról, mely sorsjátéka jövedelméből 1053 koronát juttatott a főisk. betegsegélyző-egyletnek; dr. Kiss Áron kir. tanácsos, paedaiS