Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1900

71

olvastunk már egyik-másik irodalmi vállalatunkban. Ugyanazért számba véve mind ezt, mind azt, hogy szerzője egymaga állott ki, mintegy munkátlan társai nevében is, a pályaténe ; meg azt is, hogy a nehéz tárgyat eléggé sikeren dolgozta fel és szinte valószínű, hogy ereje, más versenytársak közt, még jobban kitűnt volna : jutalomra méltónak tartjuk e dolgozatot. Aztán, minthogy egymaga izzadt a mai ifjúság becsületéért; minthogy az idén is hármas pályadíjat nem kívánjuk jövőre négyessé tenni ; minthogy példában is értésére akarjuk adni a versenytől húzódozóknak, hogy elmaradásukkal csak a becsületes versenyzőnek inegjutal- rnazási esélyét növelik : ajánljuk, hogy e tisztes sikerű dolgozat szerzőjének a Vay egyik nagyobb és egyik kisebb díj együttesen adassék ki, — a jövő évre még így is felmarad egy nagyobb díj, úgy, hogy a Vay kettős-díj jövőre is hármas leend. Novak Lajos.

Az idei Féczely-díjra (42 frt) a következő tétel volt kitűzve : „Fejtse ki a pályázó azon bölcsészeti és valláserkölcsi gondolatokat, a mélyekben Madách „Ember tragédiájá“-nah conceptiója alapúi s azon bölcsészeti eszméket, mélyek annak tartalmával kapcsolatba hozhatók s mutassa ki ez alapon, más példákkal is világosítván, — azt a rokonságot, mély a bölcsész és költő lelkűletében, lettemében megállapítható.

Bár e pályatételt elég gazdagnak és vonzónak tartottuk arra nézve, hogy akadémiai ifjúságunk nemes versenyre kelve, bizonyságot tegyen egyrészt a bölcsészet legnépszerűbb, de egyúttal legnehezebb kérdései, másrészt nemzeti irodalmunknak egyik legmélyebb tartalmú költői alkotása iránt való érdeklődéséről ; bár az Ember tragédiájára vonatkozó elméleti magyarázatok és fejtegetések éppen a legújabb időben szaporodtak meg két becses tanúlmánynyal úgy, hogy idegen nyelv tudása nélkül is igen bő hazai forrásanyag állhatott volna a pályázók rendelkezésére : mégis csak egyetlen versenyző akadt, ki az Ember tragédiájának magyarázatában óhajtotta bemutatni készültségét és szellemi képességét. Ha a végzett műről általában következtethetünk az alkotónak, a szerzőnek személyes tulajdonságaira, úgy az előttünk fekvő pályamű első pillanatra elárúlja az ifjúság hajnalán álló kezdő gondolkozót, kinek leikéből azonban nem hiányzik az ifjúi lelkesedésnek tüze, a nemesebb eszményekért való hevűlés s bizonyos irói készségnek csirája gondolatainak, érzéseinek kifejezésében. Szerző jeligéjéhez képest, «Nemes, de terhes önlábunkon állni> bizonyos eredetiségre törekedett volna az Ember tragédiájának