Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1900
16 kálatában egy szavazatkülömbséggel ellentétes álláspontra helyezkedett s annak behozatalát mindaddig legalább, míg a görögpótló tanfolyam gyakorlati jelentőségét, czélszerűségét a tapasztalat nem igazolja s az élet ki nem próbálja, annak mint félrendszabálynak behozatalát nem tartja szükségesnek és a főiskola érdekében kívánatosnak. Ily stádiumában került a kérdés igazgató tanácsunk elé, mely annak sorsa felett a közelebbi üléseiben fog határozni. Főiskolánk múlt évi történetéről e nagy vonásokban rajzolt kép után áttérhetünk az iskolai év fontosabb eseményeinek előadására és részletezésére. II. Q.Z iskolai ét? rtet>ezeíesebb eseményei. Az iskolai évet mint a múlt évben, úgy ezúttal is szeptember hó 10-én, azon a szomorú emlékű napon nyitottuk meg, mely immár második évfordulója volt felejthetetlen királynénk gyászos elhunyténak. ElőljáróságuDk, főiskolánk tanári kara reggel 8 órakor gyűlt össze a főiskolai imateremben, hol Novák Lajos főiskolai lelkész mondott szép imát, kérve a Mindenhatónak áldását a főiskola összes tényezőire, elöljáróságunk, tanári karunk és tanúló ifjúságunk munkásságának sikerére. E hő fohászunk után régi szokás szerint az akadémiai és közigazgató emelt szót, buzdító beszédet intézett az ifjúsághoz, a tudományos búvárkodásra, vallásosság és hazaszeretet érzelmeinek ápolására hívta fel az ifjúságot, kiemelvén a mai kor utilitarius irányzatát, mely még a szellemi törekvések terén is konstatálható, lelkére kötötte az ifjú. ságnak, ne engedje magát ezen áramlat által elragadtatni, hanem egyforma szeretettel, egyforma lelkesedéssel fogjon a tudományok összes, a rendszer által kijelölt ágainak tanulmányozásához. A beszéd egész terjedelmében a következő : Nemes tanúló ifjúság ! Szeretett tanítványaink ! A viszontlátás örömteljes pillanatában jól eső érzések között, a jövőbe vetett 'édes reménységgel üdvözöllek titeket az új iskolai év küszöbén. Itt vagytok tehát újra a tudomány ez ősi hajlékában, mely az Urnák jóvoltából, halhatatlan emlékű fejedelmi alapítóink és jóltevőink kegyességéből s a protestáns áldozatkészség támogatásából immár több, mint negyedfélszázad óta szolgálja a magyar hazát, a protestáns egyháztársadalmat,