Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1895

57

követett el embertársán, mindenesetre igazságosnak fogjuk tartani, hogy megbüntettessék, de ha már 15—20 év eltelt a sértés elkövetése óta, nem lesz szükséges őt ily hosszú idő után is megbüntetni, hiszen ez alatt a seb már régen behegedt, a bűnös sokáig bujdosott, rettegett, a sértett el is feledte a sérelmet, a közönségből sem sokan emlékeznek már az esetre, talán be sem lehetne azt világosan bizonyítani s így az anyagi igazság — melyet a büntető eljárás czélba vesz — nem lenne kideríthető.1 Valaki lopott, ezért meg kell őt büntetni, de nem szükséges az illetőt felakasztani, mint I. László törvénye rendeli, ma másféle büntetést is elegendőnek fogunk tartani. Az állam szükségesnek tartja, hogy polgárainak vallásos érzületét büntetőjogi oltalomban részesítse s ezért ha. valaki nyilvánosan botrányt okozva, káromolja Istent, az illetőt büntetéssel sújtja, de épen mivel itt tulajdonképen nem az Istenkáromlást, hanem a botránykozást, mások vallásos érzületének megzavarását bünteti az állam, igazságosnak fogjuk tartani, hogy ha valaki otthon négy fal között, midőn senki más nem hallja, káromolja Istent, az ne büntettessék, mert ezzel senkinek megbotránkozását elő nem idézte, az a tény pedig maga, hogy az illető nem tiszteli Istent, nem elég alap a büntetésre, mert ma az a felfogás uralkodik, hogy parancsszóval, büntetéssel senkit sem lehet Isten imádására kényszeríteni.1 2

Az igazság és szükség tehát együtt az a kettős alap, mely igazolja a büntetést, ezzel ki van elégítve a múlt és a jövő, az állam büntet, quia peccatum est és hogy ne peccetur. E két elv egybevetésével fogja az állam meghatározni 1. a büntetendő cselekményeket, vagyis részletesen körülírni, hogy mely emberi cselekmények azok, melyek büntetéssel sújtatnak s 2. a büntetési nemeket, t. i. az eszközöket, melyeket az igazságos és szükséges büntetés gyakorlására kiválaszt.

De ezzel még nem magyaráztunk meg mindent. Eddig csak az objectiv büntetőjoggal foglalkoztunk, azzal, hogy egy objective bűnös tett, miért és hogyan büntethető meg az állam által. A másik oldala a kérdésnek az, hogy az embert, ki ezt a bűnös cselekményt elkövette, miért, mi alapon büntetjük meg, miért tesszük őt felelőssé a beállott bűnös eredményért ? E kérdés nem kevésbbé fontos

1 Hogy azonban Btvünk e tekintetben igen is liberalis s a valódi bűnösök menekülésére utat nyit, mutatja a napjainkban felmerült Csombor-eset.

2 Régen persze igazságosnak tartották ilyen esetben is büntetni a tettest s esetleg halállal sújtani.