Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1895
A kifejlett ember tudatának vizsgálata mellett, mire az eddig említett módszerek irányúinak, a mai psychologia a lelki fejlődésről is felvilágosítást akar nyerni. Egyes ágai e cél eléréséről akarnak gondoskodni, hogy a lelki tényekről minden irányban felvilágosítást nyerjünk, a lelki fejlődést a maga teljességében egybeállíthassuk. így a gyermek-psychologia a gyermek lelki fejlődését figyeli meg, az állat-psychologia az állatok szellemi fejlődését, szellemi életét lesi meg. Különösen érdekes az abnormis módon vagy körülmények közt fejlett lelki élet megfigyelése; az ilyen esetek mintegy a természet kísérletezései; ilyen a vakoknak és siketnémáknak, ezek lelki világának megfigyelése. Ezekhez járul végül az emberi társadalom szellemi alkotásainak megfigyelése; ezzel a nép-psychologia foglalkozik (Lazarus és Steinthal), mely a népek mythosát, szokásait, erkölcseit, vallásos képzeteit s nyelvét kiséri figyelemmel, kiegészítve így az egyéni lelki fejlődési történetet a generalis fejlődés történetével. * * * A módszer különbözőségéből folyik a lélek lényegének, mivoltának felfogására vonatkozó nagy különbség is a régibb és az újabb psychologia közt, — s ezt jelölhetjük meg közöttük negyedik eltérési pontnak. Azt már láttuk, hogy a metaphysikai psychologia a lélek lényegéről vallott felfogását álhtja vizsgálatai élére s abból vezeti le fejtegetéseit, míg a mai psychologia előbb a lelki tényeket tanúlmányozza, s e tanulmány, e vizsgálat eredménye gyanánt, ezek következményéül állítja fel tételét a lélek lényegéről. Ez eljárása miatt Lange Albert a mate- rialismus történetéről írt művében (684 1.) a mai psychologiát lélek nélküli psychologiának (Psychologie ohne Seele) nevezte, azt értve e kifejezés alatt, hogy itt a vizsgálódás tárgyát kizárólag a lelki jelenségek, a benső tapasztalat tényei képezik, nem valami mögöttük elrejtett mythologiai lény, nem a tapasztalatra nézve megközelíthetetlen substantia. Igen, mert a régebbi psychologia szerint a lélek substantia. Substantia alatt Descartes, kitől a metaphysikai psychologia kiindúlási pontját veszi, oly dolgot vagy lényt ért, melynek csak önmagára van szüksége a végből, hogy létezzék. Istenen kivűl Descartes 2 ilyen substan- tiát különböztet meg, a testet és a lelket ; előbbinek attribútuma a kiterjedés, utóbbié a gondolkodás ; a lélek az agy egy bizonyos pontján (a tobozmirigyben) székel, itt kapja és gyakorolja a ha
