Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1895
16 szonylanak, mint az ingerek logarithmusai) alkalmazható-e a látási, hallási és nyomási érzetekre V meghatározni, melyek ama psychologiai módszerek, melyeket ezen érzetek mindenikénél alkalmazni kell, s következéskép, melyek e módszerek minden! kének hiányai és előnyei s hogyan kell őket módosítani a körülményekhez képest '? A psychométria körében tanulmányozták az egyszerű reactio-időt a látási, hallási, tapintási érzetekre nézve, a szokásnak, kifáradásnak, az inger intensitásának és különböző gyógyszereknek befolyását a reactio tartamára ; tanulmányozták a eomplicáltabb psychikai tények időtartamát: így a választás, fölismerés és associatio idejét ; a látási és hallási érzetek körében vizsgálatokat tettek a contrast képre s hatására és a színvakságra nézve, a hangmagasság emlékezetére, a hangközök felfogására nézve. Végül tanúlmányozták az időérzéket, a figyelem ingadozását. Efféle vizsgálatokat végeztek kisebb-nagyobb számban a többi laboratóriumokban is. A psychologiai laboratóriumok mellett, melyekben a kísérleti psychologiát művelik a normalis lelki állapotok tanulmányozásával, legújabban más oldalról is művelni kezdik a psychologiát. Ezek a psychologiai társaságok, melyek munkatérül az öszpsyehologiának csak egy nehezen leírható és körülhatárolható részével, t. i. a lelki élet rendkívüli jelenségeivel foglalkoznak, minő például a hypnotismus. E társaságok tagjai 1889-ben Pá- risban s 1892-ben Londonban nemzetközi eongressust is tartottak. A legrégibb ilyen társaság az 1882 óta fenálló londoni Society for Psychical Research, mely kitűnő vizsgálódásokat tett közzé a telepathia vitás területéről és a hallucinatióról, gondos munkálatokat végzett a hypnotismus elméletéről. A párisi társaság 1884-ben alakult Richet és Charcot vezérlete alatt, melynek bulletinjei főkép a hypnotikus jelenségekről értesítenek. Ilyenek a müncheni, berlini és oroszországi psychologiai társaságok.1 Azonban a mai psychologia vizsgálati módszer tekintetében nem szorítkozik csupán a kísérletre, hiszen a lelki életnek aránylag mindig csak csekély tere áll nyitva a kísérletezés előtt,- hanem a természettudományok másik nagy vizsgálati módját is igénybe veszi céljai elérésére: ez az objectiv megfigyelés, vagy mint a franciák nevezik, a collectiv v így össeehasonlitó introspedio. 1 L. Meyers Konversations-Lexikon. 2. Jahres-Suppl. 1891—92. S. 753.
