Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1895
12 De ,i loealisátió ellen szól az agybeli helyettesítés is. Különösen nyelvzavaroknál tapasztalták, de több más esetben is igaznak bizonyult, hogy ha az agynak illető része megsérült, az agy más részei lépnek lassankint functió tekintetéhen a megsérült rész helyébe, vagyis veszik át annak functióját. * * * Harmadik s talán legfontosabb, legjellemzőbb eltérési pontja, ismertető jele az újabb psychologiának : módszere. A metaphysikai psychologia a lélek lényegéről, mivoltáról való tanát állítja fejtegetései élére, hogy ez alaptanból vonja le aztán a lélek minden működésére, tulajdonságára vonatkozó következtetéseit ; az újabb psychologia ugyan szintén érzi egy oly általános hypothesis szükségét, mely a különféle szellemi jelenségeket egy egységbe kösse, s ilyformán az egyes megvilágítására is szolgáljon, de másfelől úgy vélekedik, hogy ezt a hypothesist a psychologiai kutatás alapján, annak eredményeként kell megalkotni, tehát az a vizsgálatot nem megelőzni, hanem követni tartozik. Mit mondanánk az olyan természettudósról, ki azzal kezdené, hogy a természet lényegét maga előtt tisztába hozza, s ki csak azután tartaná célirányosnak vizsgálódásait megkezdeni, ha már tisztába hozta : mi a természet ? Ha Gilbert nem dörzsölte volna a borostyánkő-darabot, míg a villamosság lényegével tisztába nem jön, úgy soha egy lépést se tett volna mivoltának fölismerésére. Melyik kutató tudná ma jól meghatározni: mi a magnetismus ? 1 — Ebből a különbségből folynak aztán a többiek. A metaphysikai psychologia aránylag kevés súlyt fektet a módszertani segédeszközök szaporítására! érdeklődését túlnyomókig transcendens kérdések kötik le, s így az empíriái jelenségeket csupán kellemes alkalomnak tekinti arra, hogy azok az ő meggyőződését a részletekben is megerősítsék. Az újabb psychologia viszont épen a tapasztalat tényein alapúlván, főgondját képezi azok pontos, szabatos megállapítása, — s mi más úton juthatna el ide biztosabban, mint a természettudományok által követett úton, t. i. a subjectiv megfigyelésének objectiv megfigyelés és kísérlet által való kiegészítése és kiigazítása útján ? ! 2 1 Albert Lange: Geschichte des Materialismus. Wolf. Ausg. láS7. S. 679. 5 Wundt: Essays (Die Aufgaben der experimentellen Psychologie.) S 128.
