Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1895

U

kényelmes rövidített kifejezések, s nem tekinti azokat önálló lelki tehetségeknek, specificus erőknek ; e kifejezések csak arra valók, hogy az associatio és activ apperceptió bonyolultabb eredményeit egy rövid kifejezésbe összefoglalhassuk. A mai psychologia az ezen elnevezések által jelölt tüneményeket — a helyett, hogy bármely erő egyszerű nyilvánulásainak tekintené - nagyon is összetett, nagyon is bonyolúlt lelki jelenségeknek tartja, melyet egy csomó elemi lelki tény összműködésének eredményei, — s feladatául tekinti, hogy a lelki életnek alap- tényeit törvényszerű eredetük szerint megállapítsa s fölkeresse ama törvényeket, a melyek szerint az egyszerű elemek complicált képződményekké kapcsolódnak.

A lelki tehetségek tanával együtt a mai psychologia a tehetségeknek az agyban való localisatióját is elveti, melyet Gall Frigyes állított fel és fejtett ki századunk elején phrenologid- jában. E tan szerint mindenik lelki tehetségnek az agyban külön székhelye van, s Gall 27 szellemi erőt különböztetett meg, melyeket a koponya felületén elosztott. Hely-érzék, nyelv-érzék, szin-érzék, önvédelmi ösztön, költői tehetség, tárgyi emlékezet, szó-emlékezet stb. békében honoltak itt egymás mellett.1 A központi idegrendszernek Flourens, Türek, Hitzig és Ferrier által eszközölt pontos physiologiai vizsgálata nyilvánvalóvá tette, hogy a tehetségeknek az agyban való ilyen localisatiójáról szó som lehet, hanem az agynak minden, egy kissé complicáltabb munkája számos központi elemnek közremunkálása folytán áll elő, miként minden magasabb szellemi művelet nagyon sok elemi tényből van összetéve; — s ha áll is az, hogy az agy egyes részei kiválóan egyes lelki műveleteknél szerepelnek, így pl. az agykéreg központi csavarulatai az önkéntes mozgások létre- jövetelénél, a nagy agy hátsó nyúlványai a látási kép alakulásánál, — ebből még nem következik, hogy ama központi csava- rúlatokban lakik az akarat, hiszen ez csak egy elvont personi- ficatió, az egyes akaratimpulsus, valamint a külső akarat-munkásság pedig igen összetett processus eredménye. Az elemi lelki munkásságok lehetnek localisálva, de nem a tulajdonképeni gondol kodás vagy intelligentia ; az intelligentia mindenütt székel a nagy agy-kéregben és sehol különösen, mert ez az összfogalma, eredménye az érzéki észrevétekből származó összes képzeteinknek.

1 Wundt: Essays. Leipzig, 1885. Lásd a „Gehirn und Seele“ cimű tanulmányt-