Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1894

4

hogy messzeható terveit létesíthesse s a hozzáfűzött szép reményeket megvalósíthassa. 1650-ben a régen tervezett nyomdát nagy költséggel felállították, Comeniust, az európai hírű paedagogust, Lengyelországból behívták, ki saját és új módszerével négy évi működési ideje alatt, az eddigi tanítási rendszert lényegesen átalakította. E feDkölt gondolkozású fejedelemasszony szellemét és egész törekvését híven mutatják azok a szavak, melyeket kevéssel halála előtt az őt lázongásaikkal boszantó diákokra, Tarczali Pál zemplénmegyei esperesnek mondott: „Te látod isten, mint az édes anya magzatait, az dajka az ő kicsindedit: úgy igyekeztem nevelni istennek és szegény hazánknak szolgálatjára.“

Lorántfy Zsuzsán na 1660. ápr. 18 án és utána egy pár hét múlva fia, II. György is meghalván, nehéz megpróbáltatások ideje következett a sárospataki főiskolára. Az a család, melyből legnagyobb jóltevői támadtak, legdühösebb ellenségévé lett. B á t h o r i Zsófia, II. György özvegye, a ki eddig is csak színből és érdekből volt a prot. egyház híve, fiával, I. Ferenczczel együtt visszatért a római kath. egyház kebelébe. Mindjárt 1662-ben, földesúri jogánál fogva, nem törődve anyósának végrendeletével, megvonta az iskolától mindazon jótéteményeket, melyek eddig a várból évenként rendesen kiszolgáltattak. A jézsuitákat a várba telepítette, kik a tanárokat folytonosan háborgatták, hitvitákra ingerelték, mely alkalmakkal rendesen Pósaházi István tanár szállott sikra 8 ám bár Mátyással és Kis Imrével. Az elfoglalt jövedelmek visszaszerzése végett minden lehető utat és módot felhasználtak akkori elöljáróink és pártfogóink, kik között legnagyobb tevékenységet Bocskay István, zemplénmegyei főispán, mint iskolai főgondnok fejtett ki. Miután ismételt kéréseikre is hajthatatlan maradt a vakbuzgó és szívtelen asszony, panaszaikat felvitték az 1662-iki pozsonyi országgyűlésre és a király elébe. Királyi bizottság is ült össze 1664 augusztus hó 10-én Sárospatakon Wesselényi F ere n ez nádor elnöklete alatt, de közbenjárásának nem lett semmi eredménye. Utoljára is perre került az ügy és bár a pert megnyerte az iskola, a végrehajtást hiába sürgette az eperjesi királyi táblán. Végre I. Rákóczy Fereucz apósának Zrínyi Péternek ösztönzésére s több protestáns nemesek közbenjárására, hihetőleg politikai czéljára való tekintetből, 1669 április 26-án egyességre lépett az iskolával és általában a birtokabeli protestánsokkal, de az egyességi szerződés, melyet Zrínyi Péter is aláírt, mint tanú, két óv múlva felbontatott.