Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1892

52

lyamát, a melyben elég feleletet talált. Forrásait vakon követi és elfeledi, hogy a mit péld. Kovács Albert jelesünk, 1888-ban kiadott müvében az ev. ref. egyház jelen állapotáról, szervezetéről mond, az igen sokban változott 188'/2 után ; így állíthatja csak péld., hogy „az 1860. debreczeni konvent létrehozta a ref. egyház mai szervezetét,“ vagy Erdélyről, hogy „1871-ben a két főhatóság (t. i. consistorium és zsinat) egygyé olvadt stb. s készül az ut a magyarországi unió felé!“ Szóval a történeti fejlődést a Kovács Albert egyházjogában foglaltaknál tovább nem ismeri. Nevezetes botlása a történeti részben azon állítása az 1791-iki budai zsinat végzéséről, hogy „a tiszántúli papság e zsinat törvényeinek megerősítését is megakarta gátolni, de sikertelenül !“ Bizony sikerrel azt, mert azok soha meg nem erősítettek, nem szentesíttettek !

Bírálata nagyon gyenge, folyvást a presbiteri elv és paritás megsértését emlegeti, az erdélyi szervezet jó oldalát figyelmen kivűl hagyja és kifejezése szerint csak egyben adózik elismeréssel az erdélyi ev. ref. egyházkerület bölcseségének, t. i, azért, hogy autonómiájából kifolyólag házassági ügyeit maga intézi. Magyarországi ref. egyházunkban a házassági ügy még mai napig is világi törvényszékek előtt folyik. Mennyi fogalom-zavar e pár sorban ! De bízik „vezérférfiaink bölcs belátásában és intézési bölcseségében, hogy nálunk is eljön az idő, mikor nem leszünk kénytelenek e tekintetben a világi törvényszékek elé menni.“ Ennyi jót lát az erdélyi szervezetben, s belőle azzal akar megajándékozni, a mire legkevesebb szükségünk van, a mi igen jó helyen van a polgári bíróságok kezében, bár kivétel nélkül mindenütt és minden felekezetnél ott volna.

Az utolsó részben felfedezi végre, hogy „az egyház egyetemes szervezkedése egész 188l/*-ig nem sikerült,“ vagyis ekkor sikerűit. Azt azonban már nem mondja meg, hogy hol és mi által ? a debreczeni zsinatról itt sem szól, sem a zsinati törvényekben Erdélynek adott kiváltságról ; nem értjük tehát : miféle egyesülésről beszél rövid 3 oldalon.

Szerző tehát a kitűzött pályadíjat meg nem érdemli, sőt még csak buzdítani sem tudom, hanem kötelességemből kifolyólag figyelmeztetem, hogy a pályázat sikerének kulcsa a komoly tanúlmányo- zás, lelkiismeretes gondosság. Ha valaki nem ismeri a forrásokat, kérjen tanácsot az előadó tanártól. Bizonyára szerzővel sem történt volna meg ezen esetben az, hogy az erdélyi ev. ref. egyházkerület szervezetét ismerteti a nélkül, hogy e kerület törvényeit ismerné és látta volna ! DR. FINKE Y JÓZSEF.