Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1892

egyes fejezetekben fejtegetett tételeket a fejezet végén igyekszik recapitulálni s így adni meg az egyes részeknek kerekdedségét. Szerzőnek lelkesűltsége, törekvése, mindenesetre dicséretet érdemel s bár nem aratott teljes szellemi sikert, mi nem képessége, tehetsége hiányának, hanem a kérdés helytelen felfogásának, elhirtelenkedésének a következménye, tekintve a bölcsészet iránti komoly érdeklődését, a pályamű egyetlen voltát, buzdításul a további önképzésre és szorgalmának jutalmául, részére a pályadíj kiadását indítványozom. DR. SZÉKELY GYÖRGY.

5. A TÓth-Fischer (30 frtos) díjra az egyházjogból következő pályakérdés tűzetett ki :

„Ismertesse a pályázó az erdélyi ev. ref. egyházkerület jelenben érvényes szervezetét, bírálva és összehasonlítva a magyarországi ev. ref. egyházkerületek szervezetével ; mutassa ki végűi : minő mértékben történt az egyesülés a debreczeni zsinati törvény alapján ?“

Érkezett 2 pályamunka, az 1-ső számú jeligéje : „Sorsodra bizlak,“ a 2-ik számúé : „Non credo inimicitias aeternas.“

Az 1-ső szám alatt meglehetős terjedelmes művel lépett szerzője a küzdő térre. Munkáját 5 részre osztja, az elsőben szól az egyházszervezetekről általában, 2-ikban a magyarországi ev. ref. egyház szervezetéről és ennek történeti fejlődéséről, a 3-ikban az erdélyi szervezetről és annak történeti fejlődéséről, a 4-ikben a kettő birálatos összehasonlításáról, végre az 5-ikben felel azon kérdésre, hogy minő mértékben történt az egyesülés.

A kérdés megfejtéséhez szerző nagyon helyesen a történeti alapot akarja első sorban megadni, azután hasonlít és birál. Forrásait jól választotta meg és ezek alapján általában jó úton jár, helyes eredményre jut, az egyes részeken belől azonban előadása némely helyen szakadozott, az együvé tartozó dolgokat ok nélkül szétválasztja. A részletes kidolgozásnál itt-ott téved, a miből azt kell következtetnem, hogy .sietve dolgozott, ez által művének értékét tagadha- lanúl csökkentette. Ilyen tévedések péld. A magyarországi egyház- kerületek történetét a 40-ik lapon 1859-ig ismerteti, a következő lapon pedig visszaugrik 1790-re, a Sinai-féle küzdelmekre. Az egyházközség jogait szerinte a közgyűléseken gyakorolja, a zsinati törvény 21. §-át mellőzi; a magyarországi egyházkerületekről úgy ír általában, mintha azoknak mindenben teljesen azonos szervezetük volna. A presbitérium tagjaira nézve hibásan állítja, hogy választható minden törvényes korú egyén, ki saját neve alatt egyházi és iskolai adót fizet (50. 1.). Az egyházmegyei közgyűlés szervezetét