Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1892
39 a clerus törekvéseit ismerteti- A magyarországi helyzetre térve át, a kérdés keretét jóval átlépte, midőn a vegyes házasság kérdésének előzményeit egészen 111. Károlyig vezette vissza. Elég lett volna az 1790/91. évi XXVI. t.-czikkig menni vissza. De már ezen részben sem fogta fel a kérdés körüli helyzetet és bonyodalmakat mindenütt helyesen. Nevezetesen más volt a helyzet Poroszországban s más Magyarországon ; amott a minden- hatóságra törekvő prot. kormány ütközött össze a kath. hierarchiával ; Ht az alkotmányos szabadságra törekvő nemzeti párt harczolt az absolutizmusra hajló kormány és hierarchia régi szövetségével. Aztán a 3. 1. elejéből a tűnik ki, mintha, szerző szerént, az egyik harczoló félnek (nincs megmondva, hogy az az állam-e vagy a protestantizmus) a lett volna a hivatása, hogy a másikat legyilkolja és e helyett csak karczolgatta ; akár a jogállamról, akár a protestantizmusról ilyent feltenni képtelenség. Ugyanazon lapon szerző a szívet és érdeket egy kalap alá keríti, holott általános értelemben a szív- és érdekviszony két merőben ellenkező dolog. A 6. 1. hibásan idézett, nem a felek eljegyzéséről, hanem a jegyesek házassági fogadalmáról van szó. Ugyanazon lapon Hase id. helye nem az 560., hanem a 650. lapon van. Általában szerző elmulasztotta megemlítni, hogy Hasénak hányadik kiadását használta, ha a 8-ikat, miként látszik, a lapok számát a legtöbb idézetnél felcserélte. Szóval a Haséból való idézetekkel nem tud boldogúlni. A 7. 1. Bauer id. helye nem Ígéretről, hanem reményről szól. A 8. 1. is hibásan idéz, nem „legnagyobb,“ hanem csak „nagyobb roszról“ van szó. Ugyanazon lapon Sléziáról beszél Szilézia helyett. A 11.1. II. József türelmi rendeletének helyesebb datuma 1781. okt. 29., mint 25., a mint ez Marczali művéből is megtetszik. 1791. jan 18. és nem 19. jelent meg a király második leirata a törvény- javaslattal és nem törvénynyel, mivel valamely javaslat csak azután lesz törvénynyé, miután az országgyűlés elfogadta és a király megerősítette. A 2. czikkben (12—37. 1.) szerző a porosz egyházi viszályra tér át. Szerinte csak a XIX. században kezdődik az álla noknak az egyház gyámsága alól való felszabadulási küzdelme, holott e mozgalom gyökere a reformatio koráig vethető vissza. E pont felett pár lapon elmélkedve, áttér az 1803. évi porosz rendeletre, mely a vegyes házassági kérdést szabályozta és melyet III. Frigyes Vilmos
