Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1891

58

Készséggel elismerjük, hogy az első részben — bármenynyire magán viseli is a sietség bélyegét — a szerző ügyesen, gyakorlottságra valló tollal tárgyalja az egyes kérdéseket. A pártok jellemzése, osztályozása, a Rohmer-féle pártelmélet; bírálata, a szabadelvű és a konzervatív párt alapelveinek és az állami életben való szerepének ismertetése — átlagos mértéket alkalmazva — elég jól sikerűitek. Különösen ki kell emelnünk a szerző lendületes, könnyű irályát; meglehetős eleven dialektikáját s eredeti észjárását. Ha mindez megfelelő készültséggel párosúlna: idővel bizonyára szerezhetne magának írói babérokat. Azzal a könnyű fegyverzettel azonban, melylyel jelen munkájának megírásához fogott, legfölebb tisztességes stylgyakorlatot végezhet. Ennek tekintjük a jelen pályamunkát is, illetőleg annak első részét. Mert a második, mint említők, kritikára alig érdemes. De amabban tárgyaltatván a főbb kérdések, úgy hogy terjedelmére nézve is kétszer annyi, mint ez utóbbi : bírálatunkban a fősúlyt arra fektethetjük.

Az általános benyomás, melyet a mű reánk tett, az, hogy egy nem épen tehetségtelen, de csekély eruditióval bíró szerző műve.

Tehetségét és szorgalmát kívánjuk jutalmazni, midőn azzal az intéssel, hogy addig soha ne fogjon tollat a kezébe, míg kellő előkészületeket nem tett az íráshoz s hogy óvakodjék a léha 'fir- kászok példájától, kik nem azért írnak, mert gondolatuk van, hanem mert nevüket minél többször forgalomba akarják hozni, ezzel a tanácscsal a jutalmat számára kiadjuk.

BALLAGI GÉZA.

A Kövy emlékére alapított Okolicsányi-díjra a múlt évi pályázat meddő maradván — ez évben ismét a következő pályakérdés tűzetett ki : ..fejtessék ki folytonos tekintettel a történeti fejlődésre — a szóbeli szerződés (stipulatio) fogalma; határoztassék meg annak alakja, tartalma, jogi hatálya és viszonya a nexumnak nevezett kötelmi szerződéshez.“ Ezen kérdésre egy pályamű érkezett kettős jelige alatt u. m. „quodcunque per aes et libram geritur idque necti dicitur“ Gallus Aelius és „Semina nobis sciendae natura dedit, scientiam non dedit“ Seneca ep. 20 melyre a következő bírálatot van szerencsém előterjeszteni :

A pályamű azon jóhiszemű kísérletek és szárnypróbálgatá- sák körébe tartozik, mely nem annyira a szigorú tárgyilagos bírálatra s a munka absolut becsének keresésére : mint inkább az